A kereskedelem története.
A kereskedelem története.
A vármegye hajdani területén számos forgalmi góczpont volt, a hol a kül- és belföldi kereskedők gyakran megfordultak. A kereskedelem forgalmi vonalait a révek és vámos-helyek jelzik. Ilyen révek voltak a Tiszán Révkanizsa (Magyar 459Kanizsa) Zyntharév (Zenta), Péterréve, Moharéve, (Mohol) Peszér, Becse stb. a Dunán Titel, Vásárosvárad (Újvidék helyén), Futak, Földvár (Palánka helyén) Bodrog, Baja stb. Bodrog – megyei székhely – vásár- és vámjogát és az ottani dunai révet még szent László adományozta a szentmártoni apátságnak. Ez adományt II. Endre 1213-ban megerősítette. Szond helység piaczát már 1231-ben említi oklevél, 1238-ban IV. Béla a székesfehérvári János-vitézeknek adta Cserlak (Csurog) szaraczén falu vásárjövedelmét és Becsén a tiszai révet. Vásárosváradnak, neve után ítélve, szintén volt vásárjoga. Oklevél 1267-ben említi piaczát és a dunai révet. 1280-ban IV. László Titelnél kelt át a dunai réven, mikor a kúnokat üldözte seregével. 1456-ban Gombos is dunai révként szerepel. 1456-ban a szondi kereskedők menedéklevelet kapnak, hogy országszerte bántatlanul járhassanak vásárokra. Ugyanez évben már királyi sókamarai hivatal is volt Szondon. A XV. században a forgalmas kereskedelmi városok a Duna mentén voltak. Ezek közé tartozott Bodrog, Daut (Dávod), Hájszentlőrincz, Bács, Gara, Vásárosvárad, Bátmonostor, Futak, melyeknek vásárai országszerte híresek voltak. Pl. Futak vásáraira a messze külföldről is eljöttek a kereskedők.
Ez időben még a következő helységeket említik vásártartó és vámos helyekként: Bács-nak már 1433-ban volt vásártartási joga. Arnat 1500 körül vásároshely. Fonó 1458-ban vámos hely volt. Futak vásárai már a XV. század közepén híresek. 1497-ben Izdenczi Benedek itt harminczadhelyet állított. Gyála, Vízigyála vásárjogát 1482-ben említik. Kisdivásárhely, mint neve is mutatja, vásártartóhely (1465) volt. Paraszti 1486-ban országos vásárjogot nyert. Bajának már 1406-ban volt vásárjoga. Bátmonostor hetivásárait 1340-ben említik. Bodrog ősrégi vásárjogát Róbert Károly Szekcsői Herczeg Péternek adta, ki a vásárokat 1351-ben Daut nevű birtokára akarta átvinni. Hájszentlőrincz vásárait 1480-ban említi oklevél. Szeremlyén vásárjoga 1407-ben rnár ismeretes. Újfalu 1498-ban hetivásáros és vámszedő hely. Adorján 1406-ban kap hetivásárra engedélyt. Révkanizsa 1428-ban vámszedő- és vásáros helyként szerepel. Zentának már a XIV. század végén rév-, vám- és vásárszabadalma van és 1506-ban ugyanazokat a szabadalmakat kapja, mint a minőkkel Szeged rendelkezett.
