A mohácsi vész után.
A mohácsi vész után.
A mohácsi vész után csak az újjászervezés korában indult meg a kereskedelmi élet és pedig először leginkább a Duna melletti Baján és Újvidéken. Baja már 1696-ban kapott három országos vásár tartására engedélyt. A bajai boltos kereskedők czéhszabályzata 1700 április 20-án nyert megerősítést. Ez évben a kalmárok czéhében 9 boltos volt. 1700-ban már Újvidéken is volt kereskedőtestület. A XVIII. század első évtizedeiben jelentékeny volt a vármegye marhakereskedelme, a mely a marhatenyésztés fejlődésével mindig jobban kezdett virágozni. 1714-ben az összeíráskor Baján 6 marhakereskedő és 54 boltos volt. 1717-ben Újvidéken pedig két marhakereskedő, egy fakereskedő, egy bőrkereskedő és 9 boltos volt. Az 1715-ik évi 91. t.-cz. értelmében a Duna és Tisza mellett vámszedő-helyeket, ú. m. harminczad-hivatalokat állítottak fel és pedig Martonoson, Zentán, Ókanizsán, Zsablyán, Titelen és Újvidéken. A zsidóknak 1736-ban engedte meg a helytartótanács, hogy bőröket vásároljanak. Az ez évi összeíráskor zsidó kereskedők voltak: Baján egy bőr- és egy vaskereskedő és egy katonai szállító; Sziváczon egy fűszerkereskedő; Újvidéken egy vas és ruha-, két vas- és egy gabonakereskedő, Szabadkán 1748-ban 10 boltos és 13 marhakereskedő volt. Az újvidéki kereskedők czéhe 1765-ben nyert szabadalmat. 1771-ben itt 48 kereskedő lakott. A zombori szabadalmazott kereskedőegyesületnek 1778-ban már hivatalos pecsétje volt.
Ez időben a következő helységek és városok nyertek vásárszabadalmat: Bács 1719 július 11-én országos és hetivásárokra. Bezdán 1772-ben és 1774-ben országos vásárokra. Futak 1778. április 3-án országos vásárokra. Óbecse és Ókanizsa 1751 június 28-án országos és hetivásárokra. Péterváradsáncz (Újvidék) 1719 június 16-án és 1743 február 22-én országos vásárokra. Szabadka 1743 május 7-én és 1783 április 18-án országos vásárokra. Temerin 1799 augusztus 30-án országos vásárokra. Zenta 1751 június 28-án országos és heti vásárokra. Zombor 1749-ben országos vásárokra.
