Posta, távíró, távbeszélő.

Teljes szövegű keresés

Posta, távíró, távbeszélő.
A postaintézménynek már a XVII. században találjuk nyomát a vármegyében. Így Labsatza, ma Lapsova-pusztán (Doroszló körül) már 1697 július 20-án postaházat talált Savoyai Eugén herczeg, mikor seregével Zomborból Veprőd irányába vonult. Másnap, július. 2I-én pedig a kovacsoveczi postaháznál pihent meg, a mely Karavukova (ma Bácsordas) falu körül volt. Ugyancsak ez időben postaház vólt Kerekity pusztán is, a mely Palánka község határában 474feküdt. Cothmann 1763-ban említi a kerekúti postáházat, a melyet azután Gajdobrához (Szépliget) csatoltak. Ma már a vármegye minden községének van postája.
1853-ban nyílt meg a Bácskán át Péterváradig vezetett távíró. A távírót 1887-ben egyesítették a postával. Az egyesítés idején már számos távíróhivatala volt Bács-Bodrog vármegyének.
A vármegyében az első távbeszélő 1892-ben nyílt meg. 1893-ban már mind a négy törvényhatósági városnak volt telefonja. 1894-ben volt Baján 36 előfizető, használt sodrony 21.292 m és 25.756 beszélgetés; Szabadkán: 85 előfizető, használt sodrony 89.362 m és 85.714 beszélgetés; Újvidéken: 73 előfizető, használt sodrony 92.849 m és 45.964 beszélgetés; Zomborban: 56 előfizető, használt sodrony 35.538 m és 30.116 beszélgetés. Ezeken az állomásokon kívül nem volt több a vármegyében jó ideig. 1900-ban kapott telefont Óbecse. Az újabb időben állították fel a vármegye több helységében az ú. n. közigazgatási telefont.
A bajai posta volt valaha az egész bácskai postaközlekedés középpontja. A hivatalos rendeleteket ide küldözték, mint a vármegye székhelyére és innen kézbesítették és terjesztették tovább. 1697 július 20-án gróf Paar Károly postamesterré Knezevics György itteni bírót nevezte ki, a ki már azelőtt is teljesített postai szolgálatokat a hadsereg részére. Halála után visszaszállt a tulajdonjog a Paar családra és később a kincstárra. 1790-ben a posta Ivanovits Péter birtokában van, a ki állítólag 24.000 arany forintot fizetett érte a kincstárnak. Herczeg Grassalkovich Antal, a város akkori földesura két szesszió (76 k, hold) szántóföldet hasított ki birtokából a postának és ez ma is a postáé, illetőleg az államé. Ivanovits 1818-ban házat építtetett a Bárány-szálló mellett és ott helyezte el a postát, a mely 1871-ig az Ivanovits családé volt. 1848 előtt a bajai posta az eszéki főhivatal ellenőrzése alá tartozott. Ez időben itt egy postakiadó működött, az 1850-es években pedig már három kiadó segédkezett a postamesternek. Levélhordó is három volt. Naponta lovas-posta jött Szabadkáról és ment innen Zomborba. A postai gyorskocsi-járat Baját hetenként egyszer érintette. Az 1873-ban rendszeresített kariol postakocsi-járat naponta közlekedett Szabadka és Zombor felé. 1871-től 188 i-ig Schuhmacher volt a postamester és mint ilyen, az utolsó. A távíró, a kincstár kezelésében, 1858-ban nyilt meg. Főnök és kezelő egy személyben egy Rosenkranz nevű német volt, a ki egy szót sem tudott magyarul. A táviratkézbesítés határa délre Baracska és Dávod, éjszakra Hajós volt. 1869-ben 3 Morse-gép és a főnökön kívül két tisztviselő működött. A posta és távíró egyesítésekor Manhold István volt a főnök, a ki 1902-ben elhalt és Marczell Andor, a mai hivatalfőnök követte állásában. Az egyesítéskor volt itt 7 tisztviselő, 8 altiszt és szolga. Ma pedig van 16 rendszeresített tisztviselő (harmada nő), 23 altiszt és szolga és 3 hírlapkézbesítő. A telefon 1892-ben nyílt meg 30 előfizetővel, ma 109 előfizetője van. A postacsomag és utalvány házhoz való kézbesítése 1901-ben indult meg 3 kocsival. Az 1908. év forgalmi adatai a következők: Ajánlott küldemény érkezett 48.474, elment 40.467 db. Csomag- és pénzküldemény: érkezett 54.487, elment 49.007 db. Utalvány befizetés: 47.535 db. 2,622.958 K, kifizetés: 58.769 db. 3,325.703 K értékben. Postatakarék és csekkforgalom: befizetés 25791 db. 6,912.061 K, kifizetés: 4113 db. 1,622.117 K értékben. Távirat érkezett 23.525, elment 22.901 db.
Szabadkán az 1840-es években már volt posta, azonban a rendszeres postahivatalt 1846 május 1-én állították föl. 1870-ig magánkezelésben volt és addig a postamester mellett egy kezelő és egy levélhordó működött. A távíró 1870 körül nyílt meg. 1885 január 1-én lépett életbe a postatakarékpénztár. 1887 augusztus 1-én történt a posta- és távíró egyesítése. A távbeszélő 1892 július 15-én indult meg. 1904 november 1 óta a csomagposta-kézbesítés a pályaudvari postahivatalról 5 kocsival történik. A Szabadkai postához, a melynek mostani vezetője Sebestyén Zoltán felügyelő, 8 puszta tartozik. A szabadka 1. és 2. számú hivatalokon kívül van egy postamesterség, egy gyűjtőhely és egy ügynökség. A személyzet áll 38 tisztből, 37 altisztből, szolgából és kézbesítőből. A posta az újonnan épült emeletes kincstári épületben van elhelyezve. – A távbeszélő, bár csak 513 előfizetője van, 1000 állomásra van berendezve. A helyi forgalmat 5, az interurbán-forgalmat külön teremben 2 kapcsoló szekrényen bonyolítja le ugyanannyi kezelőnő. Az 1908. évi forgalom adatai a következők: Pénzes levél: elment 3899, jött 2435. Ajánlott levél: elment 116.844, jött 113.331. Csomag: elment 49.014, jött 19.267. Utánvételes küldemény: érkezett 9043 db. 190.4019 K értékben; ebből kiváltottak 8406 dbot 166.678˙10 K értékben. Utalvány: elment belföldi 49.142 db. 3,768.902˙06 K értékben, külföldi 8921 db. 805.429˙74 K értékben; érkezett összesen 39.447 db. 2,632.485˙69 K értékben. Távirati utalvány: jött 1117, elment 1334. Távirat: elment 35.713, érkezett 51.525, átmeneti volt 23.014 db. Távbeszélgetés volt: Ausztriába 461, Németországba 42, belföldi 11.170, törvényhatósági 176, összesen 11.849. Városi beszélgetés volt 1,557.998.
Újvidéken a postai szolgálatot 1853-ig a péterváradi postahivatal teljesítette. A kézbesítő naponta egyszer átjött és a küldeményeket kiosztotta czímzetteknek, míg a város két levélszekrényének tartalmát kiürítve, átvitte Péterváradra, a honnan azt továbbították. Ellenben a csomagokat és ajánlott küldeményeket át kellett vinni föladás végett. 1853 október 1-én nyílt meg az első posta, melynek Alexics Ferencz volt a postamestere. A posta 1872 január 1-én került a kincstár tulajdonába. A távíró 1860-ban keletkezett és az egyesítés után egy évre, 1888 május 1-én közös hivatali helyiségbe költözött. A telefon 1892 november 24-én nyílt meg. A posta, távíró és távbeszélő 1900 május 1 óta a tágas kincstári épületbon lakik. A kocsiposta és utalvány-kézbesítés 1897 márczius 1 óta négy és 1907 október 1 óta öt kocsival történik. Az Újvidék 1. postahivatalon kívül, melynek Tibor Mihály p. és t. felügyelő a főnöke, van még egy hivatal (Újvidék 2.), a mely csak postai küldemények és táviratok fölvételére szolgál. A több mint 3000 tanyai és szállási lakos postaforgalmát a Vaskapu pályaudvaron 1904-ben fölállított postahivatal bonyolítja le, a honnan egy lovas faluzó levélhordó kézbesíti a leveleket és kisebb értékű csomagokat és utalványokat; egyúttal 475ilyen küldeményeket is fölvesz. Az újvidéki posta- és távíró-hivatalban 37 tiszt, 46 altiszt és szolga működik. A távbeszélőben 3 kapcsoló szekrény van használatban, mindenik 100–100 előfizető bekapcsolására berendezve. Az 1908. évben az Újvidék 1. és 2. sz. hivatal forgalmi adatai együtt a következő voltak: Közönséges levél: elment 2,031.952, jött 2,343.848. Ajánlott levél: elment 101.955, jött 99.396. Csomag: elment 78.803, jött 96.597. Utalvány: elment 80.570 db. 5,400.091 K, jött 139.872 db. 7,616, 240 K értékben. Takarék- és csekkforgalom: befizetés 42.669 db. 10,087.646 K. kifizetés 4855 db. 2,455.428 K értékben. Távirat: elment 59.063, érkezett 59.863, átmenő 108.353. Távbeszélgetés: a helyi forgalomban 948.182, a távolsági forgalomban 9240. A jövedéki bevétel 396.580 K volt.
A zombori posta szintén még a XVIII. század elejéről való. 1799-ben az itteni cs. és kir. postamesteri hivatalt Wolff Bertalan zombori választó-polgár vette meg özv. Kunerle Katalintól 3000 pengőforintért. A vételt Paar herczeg is megerősítette. Postaindítás és érkezés 1850-ig naponta csak egy volt, vagy Nemesmilitics, vagy Gádor, vagy Bezdán felé. Apatinban, Hódságon és másutt gyűjtőhelyek voltak, melyek gyalogpostással vitették el postájukat Zomborból. A szolgálatot egy kiadóval, két levélhordóval és szolgával a postamester végezte, a kinek 250 frt volt az évi fizetése, azonkívül vevénykárpótlás és egyéb kisebb járulék. 1850-ben kezdődött a szegényes fizetés emelése. Ekkor hozták be a kocsipostai küldemények fölvételét és szállítását. Zombor és Szeged között hetenként négyszer gyorskocsijárat közlekedett egy utassal. A forgalmat 1850-től 62-ig a postamesteren kívül 2 kiadó, 3 levélhordó és egy szolga bonyolította le. 1869-ig naponta két indítás és érkezés volt Szeged felé és felől. A kariol-szállítás hetenként négyszer közlekedett a zombor–újvidéki szakaszon. 1869 szeptember 13 óta a gyorskocsi (utas-szállítással) Zombor–Apatin és vissza naponta, Zombor–Baja és vissza hetenként háromszor, Zombor–Bezdán és vissza naponta közlekedett. 1879-ben elvették a Wolff családtól a postát és az év október 15-én kincstárivá lett. A távíró 1859-ben keletkezett. Személyzete voit a főnök, egy tiszt, egy vonalőr és egy kézbesítő. Az egyesítéskor (1887) már 2 tiszt, 2 vonalőr és 2 kézbesítő volt. A távbeszélő 1893-ban nyílt meg. A zombori postán ez idő szerint Kraicz Lajos p. t. felügyelő vezetése alatt, 25 tisztviselő és 33 altiszt és szolga működik. A forgalmi adatok a következők: Levélpostai küldemény: elment 1 238.432 jött 1 146.808. Ebből ajánlott levél: elment 73.419, jött 83.654. Csomagposta: elment 44.034, jött 65.951. Utalvány: elment 60.544 db. 4,490.087 K, jött 64.116 db. 4,810.041 K értékben. Postatakarék- és csekkforgalom: befizetés 28,322 db. 5,447.722 K, kifizetés 3313 db. 1,906.740 K értékben. Távirat elment 32.398, jött 35.164, átmenő 36.982. Távbeszélgetés: a távolsági forgalomban 4084, helyi forgalomban 112.242. A jövedéki bevétel 196.549 K volt.
Bács-Bodrog vármegyében a következő kincstári posta-, távíró és távbeszélő-kivatalok vannak: Ada, Apatin, Baja, Kula, Óbecse, Palánka, Szabadka 1. és 2., Újverbász, Újvidék, Zenta, Zombor; összesen 12. A nem kincstári hivatalok a következők:
Posta-, távíró- és távbeszélő-hivatalok: Bácsalmás, Hódság, Palicsfürdő, Szabadka 3, Titel, Topolya, Újvidék 2, Zsablya; összesen 8.
Posta- és távíró-hivatalok: Bács, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsfeketehegy, Bácsföldvár, Bácskeresztúr, Bácsordás, Bácsszentiván, Bácstóváros, Bácsújlak, Bajmok, Bezdán, Borócz, Csantavér 1, Cservenka, Csonoplya, Csurog, Dunacséb, Dunagálos, Felsőkabol, Gombos 1, Jánoshalma, Katymár, Kishegyes, Kisszállás, Kossuthfalva, Kölpény, Kuczora, Madaras, Magyarkanizsa, Mélykút, Militics, Mohol, Mozsor, Nemesmilitics, Ó- és Újszivácz, Ófutak, Ókér, Őrszállás, Pacsér, Paripás, Péterréve, Petrőcz, Pinczéd, Sajkásgyörgye, Szeghegy, Szentfülöp, Szenttamás, Szépliget, Szilberek, Szond, Temerin, Torzsa, Újsóvé, Úrszentiván, Veprőd; összesen 56.
Posta-hivatalok: Adorján p. u., Bácsalmási szőlők p. u., Bácsgyulafalva, Bácskertes, Bácsújfalu, Bajza, Bátmonostor, Béreg, Boldogasszonyfalva, Bulkeszi, Csantavér 2, Csátalja, Csávoly, Csikéria p. u., Dánod, Dernye, Doroszló, Dunabökény, Felsőszentiván, Gádor, Gara, Gombos 2, Hegyesfeketehegy p. u., Herczegszántó, Karjad p. u., Káty Kelebia p. u., Kerény, Kiskér, Kiszács, Kúnbaja, Küllőd, Liliomos, Martonos, Monostorszeg, Nádalja, Nagybaracska, Orom p. u., Palona, Perrag, Piros, Regőcze, Sajkáslak, Sajkásszentiván, Szilbács, Sztapár, Tataháza, Tiszaistvánfalva, Tiszakálmánfalva, Tarja, Tündéres-Dunagárdony p. u., Vajszka, Vaskapu p. u., Vaskút; összesen 54 postahivatal.
A vármegyében levő posta-, távíró- és távbeszélő-hivatalok forgalmi adatai a törv.-hatósági városok kivételével – a következők: Érkezett bérmentes és bérmentetten levél és zárt levelezőlap 4,867.772; levelezőlap 2,694.744; nyomtatvány és árúminta: 2,562.352; portómentes egyszerű és ajánlott levél: 1,099.332. Ajánlott díjköteles levél: érkezett 374.608, elment 355.732. Csomag érkezett 530.920, elment 201.344. Díjköteles pénzeslevél: érkezett 42.280, elment 46.592. Portómentes pénzeslevél és csomag: érkezett 26.520. Utánvéttel érkezett 34.112 levél, 138.684 csomag. Postai megbízás 6945 drb. Utalvány: kifizetés 338.333 drb. 32,536.656 K, befizetés 633.582 drb. 34,489.319 K értékben. Takarék és csekkforgalom: befizetés 44,577.479 K, kifizetés 10,359.552 K. Távirat elment: 189.822, érkezett 233.804 drb. Távbeszélgetések száma (180 állomáson) 20.184.
*
Források: Iványi István: Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. Matlekovits Sándor dr.: A kereskedelem története. – A szegedi kereskedelmi és iparkamara évkönyvei. – Acsády Ignácz: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. – Illésy János dr.: Vásárszabadalmak jegyzéke. – Dudás Gyula: Bács-Bodrog vármegye egyetemes monografiája. – Vargha Gyula dr.: Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelviszonyaink fejlődésére. – Kormos Alfréd: Pénzügyi Compas. – A magyar kereskedelmi és iparkamarák keletkezésének, fejlődésének és működésének a története. (Szerkesztette a budapesti kereskedelmi és iparkamara.) Magyar statisztikai közlemények 1900. – Iparfelügyelők tevékenysége 1907-ben. (Kiadta a kereskedelmi minisztérium.) – A magyar posta, távíró és távbeszélő statisztikája. – Kulinyi Zsigmond: Szeged újkora. – Szerzőnek a helyszínén gyűjtött adatai.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages