Ambrozovits Béla.
Ambrozovits Béla.
Ambrozovits Béla, miniszteri tanácsos, a III. oszt. vaskoronarend tulajdonosa s a belga Lipótrend középkeresztese, szül. 1835 január 20-ára, Zomborban, hol atyja. A. Nep. János okl. mérnök, ügyvéd, a város tanácsosa és egy ízben követe volt a pozsonyi országgyűlésen. Még tanúlmányai befejezte előtt segédkezett a Strassburg-Kehl közti vasúti híd tervezésénél; 1857 őszén a Ferencz József-vasút igazgatóságánál nyert alkalmazást Stiriában; innen a déli vasúthoz Nagy-Kanizsára és 1864-ben osztálymérnökként Budára helyezték át. 1867-ben államszolgálatba lépett, a közmunka s közt. miniszteriumnál vasúti felügyelő, 1871-ben osztálytanácsos, báró Kemény Gábor alatt pedig miniszteri tanácsos és a vasúti főfelügyelőség főnöke lett. 1885-ben a Brüsszelben tartott első nemzetközi vasuti kongresszuson, a magyar kormány kiküldöttjeként, a kongr. egyik szakosztályának elnöke és állandó bizottságának tagja volt. Beutazván Német-, Franczia-, Olasz- és Angolországot, Belgiumot és Svájczot, 1863-ban Amerikába utazott első nejéért, Meszlényi Gizelláért (Meszlényi Rudolf és Kossuth Zsuzsánna idősbik leányáért). Ez 1865 őszén elhalálozván, 1876-ban testvérét, Ilonát vette nőűl. A. Béla a magyar mérnök és építész-egyletnek megalakúlásától (1867) vál. tagja, 1812–78-ban titkára, 1885–88-ban alelnöke volt. A társulat közlönyét pedig 1869–78-ig szerkesztette. Közleményei és művei, melyekben nem egy önálló eszmével és gyakorlati értékű elmélettel lépett föl s melyek a közgazdasági tudomány előbbviteléhez nagyban hozzájárultak, kizárólag a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében jelentek meg. Egyik elméletét, mely a vasúti politikára vonatkozik, Loria hírneves olasz tanár a páduai egyetem katedrájáról hirdeti. Egy másik műve, mely évekkel a vasúti zónarendszer életbeléptetése előtt jelent meg és melyet Baross miniszter alaposan önmert, tanulmányozott és felette nagyrabecsült, hatással volt a magyar vasúti zónadíjszabás rendszeresítésére, úgy hogy a Baross-féle zónarendszer előkészítésének az érdeme is az ő nevéhez fűződik. Ezeknek egy részét német, franczia és olasz nyelvre is lefordították, 487sőt a newyorki szakfolyóiratok is átvették. 1889-ben a „Közlekedés” szakfolyóirat közölte a vasúti kongresszuson tartott előadásait. Költészettel is foglalkozott és többnyire alkalmi verseket írt, melyek az egyesület kiadványaiban és a Vasárnapi Ujságban (1882) jelentek meg. Meghalt Budapesten, 1905 márczius 9-ikén és Zomborban van eltemetve.
Munkái: Czélszerű volna-e a magyar államvasútakat bérbeadni, vagy azok kezelését magánvállalkozókra bízni? Pest 1871. (Külön nyomat a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyéből). Felköszöntő Schwarzl Sándor egyleti titkárra. Bpest, 1880. (Hosszabb költemény. Külön nyomat ugyanonnan). – Ybl Miklósra 1882 deczember 5. Bpest. (Költemény. Külön nyomat a Vasárnapi Ujságból.) – Vasútforgalmi együtthatók. Tervezett vasútak bevételeinek meghatározása. Bpest, 1880. – A vasútak közgazdasági haszna, Bpest, 1887. – A magyar vasúti zónadíjszabás és elméletem. Bpest, 1893. – Az ár és fogyasztás, illetőleg termelés közti viszony. Bpest, 1895. – Országok gazdasági erejének összeméréséről. Bpest, 1897. – A tudomány érdekében. Budapest, 1896. A technikus-kérdéshoz. Bpest, 1896. – A vámtarifa kérdéséhez. Bpest, 1898. – A művészeti ízlés fejlesztéséről. Bpest, 1902. – De l’utilité des chemins do fer au point de vue de l’economie politique ed du calcul de tette utilité. Bruxelles, 1888. – La formation des employés de chemins de fer en Hongrie. Bruxelles. – Budapest, 1888. – Der gemeinwirschaftliche Nutzen der Eisenbahnen und dessen Berechnung. Wien, 1888. – Vantaggio Economico delle Strade Ferrado e Calcolo del medesimo. Milans, 1888. – La Tariffa a Zone delle ferrorie Ungheresi e la mio teoriir. Milano, 1895. – Le tarif par Zones des chemins do fer Hongrois et ma theorie. Bruxelles. 1895. – Moyens d'intéresser le personnel des chemins de fer ŕ la prospčritč de l’entreprise. Paris, 1889. – Messung der wirthschaftlichen Kraft von Ländern. Wien, 1898. – Der ungarische Eisenbahn-Zonentarif und meine Theorie. Wien, 1898.
