Brancsics Blagoje.
Brancsics Blagoje.
Brancsics Blagoje, szül. Peterrévén 1860-ban. 1885-ben az újvidéki szerb főginmáziumhoz került helyettes tanárként. 1894-től mint rendes tanár, a latin és magyar nyelvet tanította. 1908-ban nyugalomba vonult.
Irodalmi munkássága: Derra György tanártársával Magyar-szerb (Újvidéken, 1889.) és Szerb-magyar (Újvidéken, 1894.) szótárt írt és azt a Magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával adta ki. Eredeti költeményeket is írt, de sokkal sikerültebbek a fordításai, különösen magyarból; ez utóbbiak „Iz magyarszkog perivoja” („A magyar kertből”) czím alatt összegyűjtve jelentek meg Újvidéken 1906-ban. Írt egy magyar nyelvtant szerb tanulók számára és egy magyar olvasókönyet állított össze. Nagyobb fordításai közül külön jelentek meg: Szigligeti Ede „A trónkereső” czímű drámája (Knéz Borics” Újvidéken, 1894-ben) és a német Keim „Szulamith” czímű drámája („Szulámka”, Újvidéken, 1886-ban).
