Dömötör Pál.
Dömötör Pál.
Dömötör Pál, kir. táblai bíró, előbbinek fia, szül. 1844-ben, Baján. Két évig Baján ügyvédkedett; azóta a bírói pályán működik. 1887 óta vezető járásbírája a zombori kir. járásbíróságnak. Az irodalomban az 1863-ik évben, a „Vasárnapi Ujság”-ban lépett fel egy költeménynyel. A „Fővárosi Lapok”-nak 1865 óta állandó munkatársa volt s 1867-től fogva már a fővárosi szépirodalmi lapok majd mindegyikében jelentek meg lírai költeményei. Fordításai a szerb költészetből ide értve a világirodalmi jelentőségű népkölteményeket is – vaskos kötetre rúgnak, melyekből a lapokban sokat kiadott, így Jovanovits Iván, Kosztits Lázár és más szerb költőkből, főleg pedig a szerb népkölteményekből, mely utóbbiak önálló gyűjteménye „A szerb múzsa népénekeiből” czím alatt vár kiadásra. „A dal” czímű tankölteménye a Kisfaludy-Társaság 1887-iki pályázatán dicséretet nyert és a társaság Évkönyvében (XXI. kötet) megjelent. A Tóth Kálmán szobrának leleplezésére írt s a bajai hölgyek díjával pályakoszorúzott ódáját a szobor leleplezésekor (1894) maga szavalta el. Az országos Jókai-ünnep alkalmából (1894) írt ódájával pedig a Kassai Irodalmi Társaságnál lett pályanyertes.
Munkái; Dömötör Pál költeményei. Zombor, 1876. – Úabb költeményei. U. ott, 1884. A perlekedő atyafiak. Bpest, 1855. – Az újoncz-szökevény. U. ott, 1885. – Bácskai nóták. U. ott, 1886. – A váltó, vagy örízkedjél az uzsorásoktól. U. ott, 1886. – A selyembogár (prózában.) U. ott, 1889. – Hazugság a bűnök anyja. U. ott, 1889. – A nemzetiségek, vagy horvát, oláh, tót, szerb és németség, Legyen velünk áldás és békesség. U. ott, 1890. – A javulás útján, vagy a családi élet boldogsága. U. ott, 1890. – Közlemények. Győr, 1888. – A hegyesi (1848-iki) csata-emlék leleplelezésére, Hősök emléke czímű ódát irt. Legutóbbi kötete: Őszi Rózsák, 1895. Zombor. – Írt kritikákat is (Magyar Szemle, Bácska, Zombor és Vidéke,) A hazai anthológiákban, így a Koszoruban, (szerk. Györy Vilmos), Virágos kertben (szerk. Szász Károly), költők albumában, (szerk. Radó Antal), A magyar költészet kincsesházában (szerk. Endrődi Sándor.) költeményeivel ő is képviselve van.
