Donáth Gyula.
Donáth Gyula.
Donáth Gyula, egyetemi tanár, orvosdoktor, szül. 1849-ben Baján. 1871-ben az innsbrucki egyetemre, Maly R. tanár mellé került assisztensként, hol 1873-ban orvosdoktori oklevelet nyert. 1874-ben Schneider tanár meghívására a bécsi egyetem első vegyészeti tanszékénél az assistensi állást foglalta el. 1876-ban Gráczba ment, hogy az időközben oda áthelyezett Maly műegyet. tanár laboratoriumában a vegyészet gyakorlati tanítását vezesse; ugyanott 1877-ben az általános és fizikai vegytan magántanáraként habilitáltatta magát. Az 1677–78-iki orosz-török háborúban mint műőtőorvos vett részt; két hónapig a Sipka-szorosnál a kazanliki tábori kórházak főorvosaként működött és 1878 január 7–9-én a Sipkaszorosnál vívott csata után, mint török részről való parlanlemtair Kazanlik városát a győztes oroszoknak átadta. Azután a drinápolyi kórházakban, valamint a Boszporus magaslatain táborozó csapatoknál működött. A háború befejeztével szülővárosába visszatért, hol orvosi gyakorlatot folytatott. 1883-ban ideggyógyászati tanulmányútra Berlinbe ment, hol egy évet Westphal ideg- és elmegyógyászati klinikáin töltött, de egyszersmind Helmholtz Duboys-Reymond es Virchow laboratoriumban is dolgozott. Miután még egy ideig Párisban Charcotnál a Salpetričren tartózkodott, 1885-ben Budapesten, mint idegorvos, állandóan letelepedett. A szakirodalomban kiterjedt munkásságot fejtett ki és kiváló szakczikkeinek szánna megközelíti a 300-at. 1893-ban a budapesti egyetemen az idegbetegségek magántanára, 1908-ban rk. tanára lett. 1901 óta a Szent István-kórház idegosztályának főorvosa. 1890 óta szerkesztője az általa alapított „Klinikai Füzetek”-nek és 1909 óta, főszerkcsztője az „Epilepsia” nemzetközi folyóiratnak, melynek franczia, angol és német a hivatalos nyelve. Egyszersmind főszerkesztője a „Pesten Medizinisch-Chirurgische Presse”-nek. Az epilepsiáról szóló dolgozatait, New-York államának az epilepsiások számára alapított Craig-coloniája, a nemzetközi díjjal tüntette ki.
