Hadzsics Antal.
Hadzsics Antal.
Hadzsics Antal, szül. Szabadkán, 1832-ben. A budapesti egyetemet végezte és akkor már ismert nevű író. 1859-ben az akkor Pesten székelő Matica Szerbszka, szerb irodalmi társaság főtitkárává és a társaság kiadásában megjelenő „Letopisz” (Évkönyvek) folyóirat szerkesztőjévé választották meg. Utóbb, mikor a társaság székhelyét 1864-ben Újvidékre helyezték át, ő is Újvidékre költözött és ott folytatta működését. Az ő szerkesztése alatt a Letopisz czímű folyóiratból több mint száz kötet jelent meg. Időközben szerkesztette a „Matica” czímű szépirodalmi, majd a „Mláda Szrbadija” (Új nemzedék) czímű kritikai és „Pozoriste” 507(Színpad) czímű színészeti szaklapot. 1896-ban a Matica-Társulat elnökévé választották meg. Nagyszámú ismeretterjesztő szépirodalmi, műbíráló, esztétikai, irodalomtörténeti tanulmányt és értekezést írt. Irodalmi munkáin mindenütt meglátszik a magasabb filozófiai műveltség, s méltán tartják őt tekintélynek a szerb széppróza terén. A szerb nép és a magyar haza közművelődési érdekeit szívén viseli s minden alkalommal őszintén azon működik, hogy szerb honfitársainknál testvéri szeretet váltsa föl a különben is mesterségesen szított fajgyűlöletet. A magyar irodalomból számos munkát ültetett át a szerb irodalomba. E téren szerzett érdemeinek méltánylásául a Kisfaludy-Társaság már 1867-ben levelező-tagjává. választotta, s e társaságnak több ülésén tartott felolvasást. Számos czikket és értekezést közölt a budapesti és vidéki sajtóban „Az osztrák-magyar Monarchia írásban és képben” cz. munkában ő írt a szerbekről. Nagy érdemei vannak a szerb színészet fejlesztése körül is. Négy évtizeden át valóságos lelke volt az újvidéki szerb színháznak, melynél a dramaturg, sőt az igazgató teendőit is többnyire ő végezte. Az ő művezető igazgatósága alatt a szerb színtársulat modern színvonalra emelkedett. A szerb színműirodalmat sok magyar színmű átültetésével és színrehozatalával gazdagította. A magyar és szerb irodalomban egyaránt működik. Érdemeinek elismeréseül a Matica szerb irodalmi társaság 1898-ban ünnepet akart rendezni 40 éves irodalmi működésének tiszteletére, de ő szerényen kitért minden ünneplés és ünnepeltetés elől. Kiváló érdemeit legutóbb a király is elismerte, midőn a kir. tanácsosi czímmel ruházta fel. Ő írta e munka számára a szerbek néprajzát és a gör. kel. egyházat.
