Jovanovics János-Zmáj.
Jovanovics János-Zmáj.
Jovánovics János-Zmáj szül. Újvidéken 1833-ban. Mint a Tököly-féle intézet igazgatója, a budapesti egyetemen az orvostant elvégezvén, orvossá avatták. Gyakorló orvosként működött Pancsován, Karlóczán, Ófutakon, Újvidéken, Kameniczán, Bécsben, Belgrádban és Zágrábban. Életének utolsó éveit Kameniczán töltötte s ott halt meg 1904-ben. Jovánovics János a legkedveltebb szerb lyrai költő. A szerelem és házas-élet gyönyöreit remekül énekelte meg „Gyulityi” („Rózsák”) dalfüzérben; az elvesztett családi boldogság fölötti bánatnak megható költői kifejezést adott „Gyulityi Uveoczi” („Hervadt rózsák”) czím alatt összegyűjtött költeményeiben. Többi eredeti költeményeinek nagy része hazafias dal, de vannak szép balladái és románczai is. Ifjú korában írt három elbeszélést is. Kitűnt mint humorista író is. E nemben írta az egyfelvonásos „Saran” („A ponty” czímű vígjátékot és a „Csemer-déka és Pelen-báka” („Csömör apó és üröm anyó”) czímű paródiát. Szerkesztette a következő humorisztikus élczlapokat: „Zmáj” („A sárkány”), „Zsizsa” („Zsizsi”) és „Sztarmali” (,,Koraeszű”), azonkívül a „Priklapaló” („Mesefi”) és Zsizsan” („Zsizsi”) czímű víg naptárakat. A gyermekek számára sokáig szerkesztette a „Neven” („Peremér”) czímű gyermekújságot. Szerkesztett egy „Megynevencse” czímű olvasókönyvet is. Mint műfordító a legkiválóbb helyet foglalja el a szerb irodalomban. Fordított magyarból, oroszból, németből, francziából, angolból és románból. Magyarból: Petőfi, Gyulai, Ábrányi, Jókai stb. számos kisebb költeményein kívül, lefordította Arany „Toldi trilogiájának” mind a három részét és Petőfi „János vitéz” czímű költői elbeszélését, Madách „Ember tragédiáját”, Arany „Murány ostroma” czímű eposzát. Műfordítói érdemeiért a Kisfaludy-Társaság levelező-tagjának választotta. Oroszból lefordította Lermontov „Démon” czímű költői beszélyét, németből Goethe „Iphigenie auf Tauris” czímű szomorújátékát, franciából Béranger néhány költeményét, angolból Tennyson „Enoch Arden” czímű eposzát és románból Carmen Sylva: „Manole mester” czímű drámáját. 1871-ben megjelent eredeti költeményeinek első gyűjteménye: „Szve dojákosnye peszme Zmáj-Jovana Jovánovicsa” („Zmáj-Jovanovics János összes eddigi költeményei”) czím alatt. 1882-ben Popovics testvérek kiadásában s Hadzsics Antal szerkesztése alatt Zmáj-Jovánovics költő művei „Pevanija Zmáj-Jovana Jovanovitya” czím alatt jelentek meg. 1895-ben jelentek meg Belgrádban „Druga Pevánija Zmáj-Jovana Jovánovitya” („Zmáj-Jovánovity János költői műveinek második gyűjteménye”) és „Sznohvaticza” („Alomban költ dalok”) czím alatt. 1900-ban „Devesilye” („Suhancz”) czím alatt török minták után készített költeményeit adta ki.
