Koch Antal.
Koch Antal.
Koch Antal dr., egyetemi r. tanár, a M. Tudom. Akadémia rendes tagja, szül. 1843 január 7-én, Zomborban. A gimnáziumot Kalocsán és Baján végezte; 1861–64-ig a pesti egyetemen bölcselethallgató volt. 1865-ben az eperjesi kath. főgimnáziumhoz rendes tanárrá, 1867-ben a József-műegyetemhez természetrajzi, 1868-ban pedig a pesti egyetemhez ásványföldtani tanársegéddé nevezték ki, 1869-ben a Magyar Kir. Földtani Intézethez került. 1871-ben a budai kath. államgimnázium természetrajzi tanárává és 1872-ben a kolozsvári egyetemre nevezték ki az ásvány- és földtan rendes tanárává. 1874-ben a kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. A Magy. Tud. Akadémia 1875 május 15-én levelező (1894 május 4-én rendes) tagjává választotta. 1891–92-ben az egyetem rektora volt. 1895-ben a budapesti egyetemre nevezték ki a geologiai s palaeontologiai tanszékre. Tanulmányi czélból bejárta nemcsak egész Magyarországot és különösen Erdélyt, hanem egész Nyugat- és Dél-Europát. Többször beutazta Német-, Franczia-, Angol- és Olaszországot, valamint Hollandiát, Belgiumot és Svájczot. Sok őslényt kereszteltek el a belföldi és külföldi szakférfiak K. nevéről. Ő maga szintén több kövületnemet és fajt vezetett be az irodalomba, melyeket ő fedezett fel. Több mint kétszáz dolgozata jelent meg önállóan és a külföldi s belföldi folyóiratokban.
Önálló munkái: Erdély ásványainak kritikai átnézete. Kolozsvár, 1885. – Kriesch János. A természetrajz vezérfonala. III. rész. Ásványtan. Budapest, 1874-ben átdolgozta. – III. rész. Ásvány- és földtan. IV. kiadás, 1878-ban. V. kiadás, 1881-ben. VI. kiadás 1886. Koch Ferenczczel együtt: VII. kiadás, 1895. – Vezérfonal az ásványtan egyetemi előadásaihoz. Hallgatói számára írta és kiadta Kolozsvár, 1889. – A dunai trachytcsoport jobbparti részének földtani leírása. Földtani térképpel és 6 kőnyom. táblával. Kiadta a M. Tud. Akadémia. Budapest, 1877. Bő kivonata németül megjelent a Deutsche Geol. Gesellsch. Közlönyében. – Az 1880 október 3-iki középerdélyi földrengés. 3 táblával. Kolozsvár, 1881. – Az erdélyrészi medencze harmadkori képződményei. I. rész. Palaeogén csoport, 4 táblával. A M. Kir. Földt. Intéz. kiadása Budapest, 1894. II. rész. Neogen csoport, 3 táblával. A M. Földt. Társulat kiadása. Budapest, 1900. Ungyanezek németül is. – A Fruskagora geologiája. Geol. térképpel és egy szelvénytáblával. A M. Tud. Akadémia kiadványa. 519Budapest, 1896. Német nyelven is. – Erdély ótercziér echinidjei. 4 kőnyom. táblával. Kiadta a M. kir. Földt. Intézet, Budapest, 1885. Ugyanaz német nyelven is. – Prohyracodon orientalis Koch, egy új ősemlős Erdély közép oeczén rétegeiből, 2 táblával. Természetrajzi füzetek, 1897. Németül is. – A beocsini czementmárga kövült halai, 8 kőnyom. táblával. Természetrajzi füzetek., 1904. Németül is. – Ezeken kívül több mint 200 értekezése jelent meg bel- és külföldi folyóiratokban magyar, német és franczia nyelven. Szerkesztette a „Földtani Közlöny”-t 1871–73-ban többekkel együtt és a Kolozsvári Orvos-természettud. Értesítő természettudományi szakát. 1879-től 1895-ig.
