Kosztics Lázár.
Kosztics Lázár.
Kosztics Lázár, szül. Alsó-Kabolban, 1841-ben. Már tizenhétéves korában feltünt mint Homer Iliásznak ügyes műfordítója. Ifjú korában számos, lírai költeményt irt. Jól sikerültek balladái és „Makszim Czrnojevics” („Csernovits Miksa”) és „Péra Szegedinacz” („Szegedinácz Péró”) czímű drámái. „Gordana” czímű verses vígjátékát egy népköltemény nyomán írta. E vígjátékát francziára és németre is lefordították. Shakespeare „Romeo és Julia”, „Lear király”, „Hamlet” és „III. Richard” czímű drámáit is lefordította. Írt néhány fontos esztetikai értekezést, úgymint: „Osznovi lepote a szvétu” („A szépség alapjai a világon”) 1880-ban, „Osznovno nacselo” („Alapvető elv”) 1884-ben, „Narodno glumovanye” („Nemzeti színjátszás”) 1893-ban, és irodalomtörténeti tanulmányokat, u. m. „Ilijádá. Pogléd na jednu lépu glavu” („Iliász. Egy szép fejezetre való pillantás”) és „Romeo i Julia. Jedna ponuda za odomatyiványe Sekszpira a szrpszkom narodu” („Romeo és Julia. Egy ajánlat Shakespeare meghonosítására a szerb irodalomban”). Költeményeinek gyűjteménye Ujvidéken jelent meg két kötetben: az első kötet 1873-ban, a második 1874-ben. Ötvenéves irodalmi működésének tiszteletére a Maticza szerb irodalmi társaság most rendezi sajtó alá összes költeményeinek díszkiadását.
