Mayer Béla.
Mayer Béla.
Mayer Béla dr., szatmári püspök, 1838 július 19-én, Zomborban született. Áldozópappá szentelték 1862 július 27-én. Négy évig működött mint segédlelkész Kulán és Militicsen. Kápláni évei alatt elnyerte a doktori oklevelet. A kalocsai érseki udvarnál előbb szentszéki jegyző, később levéltáros s 1870-ben érseki titkár lett. Mint tanár a tanítóképző-intézetben is néhány évig tanított. 1875-ben szentszéki tanácsos; 1878-ban zsinati vizsgáló; 1880-ban pápai kamarás lett; 1881-ben pedig a kalocsai egyházmegye kanonokja, mely alkalommal egyházmegyei főtanfelügyelőnek és zsinati előadónak is kinevezték. 1883-ban apáttá, 1888-ban választott basoni püspökké nevezték ki. 1891-ben káptalani helynök, 1892-ben a szentszéki tanács elnöke lett. Császka György kalocsai érsek halála után másodszor lett káptalani helynök s ezt a méltóságot viselte szatmári püspökké történt kinevezéséig, vagyis 1905. évi október 27-ig. Elsőrangú szerepe volt a kath. nagygyűléseken, hol a nevelésügyről és a nőkérdésről szabad előadásokat tartott. Kanonok korában a kalocsa-főegyházmegyei tanítók özvegyeinek és árváinak gyámolítására 80,000 koronás alapítványt tett s 25,000 koronát adott a kalocsai tanítók házának kibővítésére. A „Spiritizmus keresztény kath. megvilágításban” czímű munkája 1899-ben hagyta el a sajtót; 1890-ben jelentek meg alkalmi beszédei és értekezései; majd 1902-ben ezeknek újabb sorozata. Mayer megrongált egészségi állapota miatt nem foglalhatta el a szatmári püspöki széket.
