Rohonyi Gyula.
Rohonyi Gyula.
Rohonyi Gyula, ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, szül. 1852-ben. A jog- és államtudományokat Budapesten hallgatta. 1877-ben ügyvédi vizsgát tett. Mint egyéves önkéntes a 2. hadmérnök-ezredben szolgált és 1872-ben tartalékos hadnagy lett. Újvidék városának és Bácsmegyének ismételten megválasztott törvényhatósági bizottsági tagja, 1881 óta tiszteletbeli főügyésze és 1893 óta a bácsszerémi ev. egyházmegyének felügyelője. Az 1887–92-iki országgyűlésen a kulpini, 1894–96-ban a hódsági kerületet képviselte 1901-től pedig Újvidék városát. Az utolsóelőtti országgyűlésen a „képviselőválasztások feletti bíráskodásról” szóló javaslatnak volt előadója. Az 1896–1901-iki országgyűlésen jelentékeny szerepet vitt mint a házszabályok reviziójára kiküldött bizottság és az összeférhetetlenségi törvény és eljárás előkészítésére kiküldött bizottság előadója. Mind e javaslatok eredeti szövegét ő készítette s az ő szövege szolgált a bizottsági tárgyalások alapjáúl. 1903 augusztusában elnöke volt annak a parlamenti bizottságnak, mely a képviselők vesztegetését czélzó eszközök eredetét kutatta. – Jogi és politikai lapokban gyakran jelentek meg dolgozatai. Czíkke a Jogtudományi Közlönyben (1881. A correctionalisatio); a Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat Évkönyvében (1885. A római sánczok); költeményei a Vasárnapi Újságban (1900.) – Munkája: A honfoglalás története. Budapest, 1896. Két térképpel.
