Schweidel József.
Schweidel József.
A Schweidel-szobor Zomborban.
Schweidel József, honvédtábornok, szül. Zomborban, 1796-ban, kivégezték Aradon, 1849 okt. 6-án. Katonai szolgálatát a 4. huszárezredben kezdette meg, mint közhuszár, s részt vett a Napoleon elleni hadjáratban. 1848-ban őrnagy volt s midőn ezredét Bécsből Magyarországba rendelték, Apponyi ezredes helyett ő vette át az ezred vezényletét s azt haza is vezette. E hazafias tettének jutalmáúl alezredessé nevezték ki. Részt vett a pákozdi és schwechati ütközetekben. 1849. májusban a magyar kormány katonai parancsnokká nevezte ki Debreczenbe, majd a kormánynak Pestre, Szegedre és Aradra távozása után, mindenütt azon helyekre, a hol a kormány székelt. A kormány lemondása után követte Görgeyt, és Világosnál ő is az oroszok, s ezek útján az osztrákok kezébe került. Életben hagyásáért könyörgő neje, Bilinszky Danicella bárónő, csak a bitófától tudta 544megmenteni férjét, kit Haynau, kegyelme következtében, golyóval végeztek ki. Szülővárosában Vértesi Károly kezdeményezésére a vértanú-tábornok emlékének díszes érczszobrot emeltek, melyet országos ünnepélylyel 1905-ben lepleztek le. Fia, Béla, szintén a honvédhadseregben szolgált s huszárszázadosi rangot viselt. Volt osztrák tisztként 18 évi várfogságra ítélték, de utóbb kegyelmet nyert.
