A sertéstenyésztés.
A sertéstenyésztés.
Bács-Bodrog vármegye lévén a tengeri termelés-eldorádója, a sertéstenyésztés, mely ezzel a termelvénynyel összefüggésben áll, szintén nagyméretű a Bácskában. A sertéshízlalás minden valamire való városban vagy faluban, mely közel volt a vasúthoz, jelentékeny kereseti forrása volt a gazdáknak; a sertésvész fellépése azonban mérhetetlen károkat okozott, számtalan exisztencziát tett tönkre s még ma is csak félve mernek a hízlalásra vállalkozni.
A bácskai sertéstenyésztésnél egyedül és első sorban a mangalicza-sertés jöhet komolyan szóba, ez a hírneves zsírsertés, a mely európai hírre vergődött a világpiaczokon. Mióta azonban a nyugati marhatenyésztés és az ezzel szoros kapcsolatban levő tejtermelés előtérbe lépett, azóta a hússertés tenyésztése is kezd lábra kapni, mert ez az állatfajta éppen úgy bírja az istállózást, mint a nyugati szarvasmarha, és a tejhulladékot is jól értékesíti. E két fajta állatnak, t. i. a bonyhádi marhának és a yorkshirei sertésnek behozatalát s a vármegyében való elterjesztését a földmívelésügyi minisztérium támogatása tette lehetővé, sőt, hogy a hússertés kivitelét biztosítsa, a Szabadkán alakult sertéshús-kiviteli részvénytársaságot tekintélyes összeggel szubvenczionálja is. Sajnos azonban, hogy annyi hússertést az egész országban nem tudnak produkálni, a mennyit ez a részvénytársaság maga tudna feldolgozni; nem is ragaszkodik most már az ú. n. angol sertésekhez s összevásárol már mindenféle hízott sertést.
A sertésállomány az 1908. évben, a magyar királyi állattenyésztési felügyelőség adatai szerint 326,160 db. volt.
