A termő homok.
A termő homok.
Összetételére nézve a talaj televénydús vályog-talaj, mely átmenet a homagos vályog és a fekete agyag között. Ezek foglalják el a vármegye sík területét. A vármegye dombos-völgyes részét a Tetecska nyúlványai hálózzák be. Itt a talaj már lősz és homok vegyülékéből áll és hol a homok a túlnyomó, hol a lősz, egyes részeken agyagosabb s tetemes vastagságú, éjszakon inkább homokosabb a talaj; az úgynevezett „Felső-Bácska” talaja mind vékonyabb rétegű s néhol futóhomokba is átmegy. Homok is van Bács-Bodrog vármegye talajában, de ez nem olyan futóhomok, mint a melyik a Detibtati nagyterjedelmű síkságon ijesztő alakulatokat mutat. A bácskai homok áldott összetételű. Azért olyan értékes a bácskai és kecskeméti homok s azért díszlik ott szőlő, gyümölcsfa és minden mélyen gyökerező növény, mert alatta lősz van, a mely mészben, káliban, foszforban eléggé gazdag. Ez a lősz diluviális képződmény, s valóban ideális kötött altalaj, a mely a vizet biztosítja a különben könnyen szárazságra hajló homok feltalajnak.
A Duna–Tisza közének legnagyobb részén ebből a homokból áll a felszín s ez alkotja azt a hullámos területet, mely éjszakról, Pest vármegyéből átlépve, folytatódik a Telecska lőszétől elváltan, a Felső-Bácskától Szabadka határáig. Szabadkától azonban átvág a homok Paticson, Ludason át Csongrád vármegyébe is, hol azonban összetétele már nem oly kedvező, mint a Bácskában, mert ott a homok, ha a végtelenig lemennénk is, mindenütt homok s úgyszólván a kvarcz mellett alig van benne értékesebb alkotórész, csillámpala, földpát, amfiból, magnezit stb., televény pedig csak nagyon mostoha mértékben. Ellenben a bácskai homok termőképesség, illetve jövedelmezőség szempontjából a fekete földet is messze túlszárnyalja. Még egy jó tulajdonsága van e homoknak, az, hogy a harmatképződés nagyobb a homokon, mint a fekete talajon s így a szárazságot jobban tűri ennél. A szikes, hasznavehetetlen területek, melyeken a sziksó kivirágzik, nem jelentékenyek a vármegyében. Vakszik, a melyen növényzet él, inkább van; a legkitűnőbb legelők s a legjobb füvet adó kaszálók épen itt találhatók. Kár, hogy száraz években kisül bennük a növényzet, hosszas esőzések alatt pedig elsárgul. A folyók árterein, a régi folyamágyakban vannak e szikes területek; a homokon a buczkasorok aljában hosszan elnyúló foltokban szintén föllelhetők s ha nem vizenyősek, minden nem mélyen gyökerező növény kedvező 390otthonra talál rajtuk. Szőlő, luczerna stb. nem fejlődik rajta, csak vegetál, míg a sekély gyökérzetű növényzet fejlődése, tengeri, répa, burgonya stb. nagyon kielégítő.
