Egyes gazdaságok üzeme.
409Egyes gazdaságok üzeme.
Az egyes vidékek nagyobb birtokainak gazdasági üzeme a következő:
Alsókabol. – A görög keleti szerb patriárkátus birtoka. Alsókabol község határában terül el. Az alsókaboli birtok területe 3301 k. hold és 59 -öl, ebből 2200 k. hold ármentesítve van, a többi 1100 k. hold 553 -öl pedig előtér (Vorland). Ezt a birtokot Dungyerszky Jakab újvidéki nagybirtokos bérli. – A vajszkai birtok területe 8215 k. hold. Az egész birtok az ú. n. Zsiva szigettel ma még árterület. Ebből 3286 k. holdat ártéri erdő borít, a többi 4929 k. holdnyi területből pedig 3286 k. hold ártéri legelő és 1643 k. hold mocsár. Ha nagy a vízállás, akkor van halászata is. Halásznak pontyot, harcsát, keszeget és elvétve kecsegét is. A pátriárkátus tervbe vette az egész birtok ármentesítését. A kész tervek a földmívelésügyi minisztériumnál vannak elbírálás és jóváhagyás czéljából. Az egész vajszkai birtok a Zsiva szigettel házi kezelésben van.
Alsókabol. – A kovili görögkeleti zárda birtoka. Összterület 1918 k. hold. Ebből kert és beltelek 8, szántóföld 700, erdő 425, szőlő 5, nádas 600 és adó alá nem eső terület 180 k. hold. A gazdaság bérbe van adva. Van méhészete 20 kaptárral, a mézet Újvidéken értékesítik, kilója 1–1 K 20 f. Halászata, melyben honi halakat tenyésztenek, bérbe van adva. Erdészetében uralkodó a fűzfa; rendszeres üzemterv szerint, 20 éves fordában kezelik. Borászatában főfajok a rizling és a szlankamenka. Van egy nyolczas lóerejű cséplő- és egy aratógépe. Ezen a vidéken az átlagos földhaszonbér holdanként 50–60 kor.
Bács. – Kalocsai érseki uradalom. Bérlője Dungyerszky György. Összterület 13,000 k. hold s Bács és Dernye határában fekszik. Kert és beltelek 30, szántóföld 5900, erdő 5000 k. hold, a többi kaszáló és legelő. Gazdasági és üzemrendszer nyolczas vetőforgó. Magtermelése vörös here 600, mohar 300–400 k. holdon. Különleges termelési ága kender 400 k. holdon. Lóállomány összesen 150 db. vegyes és amerikai fajok. Igás 60, kocsiló 12, a többi ménesbeli; nevezetesebb anyakanczák: Hinderina, Sonenstrendzsa, Siess H., Dauturus, Daghter, Amalien, Péarson, Maud del Mar, Katek Mr, Gregor és az orosz Krasvitza. Ezeknek a csikai Dillon Boy imp. amerikaitól származnak. Szarvasmarha-állomány összesen 902 db., jármos ökör 360, tehén 193, gulyabeli 309, tenyészbika 40 db., mind magyar és nyugati faj; a bikák egy része simenthali. Juh-állomány 2872 db. 60 tenyészkossal, Rambouillot selymes faj. Erdészete tölgy, gyertyán és szil. Az egyes erdőket törvényhatóságilag jóváhagyott üzemtervek szerint kezelik; termékei tűzifa, talpfa, oszlopfa és szerszámfa. Van öt db. nyolcz lóerejű gazdasági cséplőgépje. A munkaerőt helyben szerzi; a napszámárak 120–240, nőknél 80–160 fill. A földhaszonbér ezen a vidéken kicsiben 36–100 kor., nagyban 32–70 kor. holdanként.
Bácsalmás. – Báró Vojnits István, uradalma Bácsalmáson, Bajsán, Pacséron és Szabadka határában. Összterület 2400 k. hold és Szabadka határában külön 700 k. hold. Az előbbiből kert és beltelek 14, szántóföld 2300, kaszáló 26 szőlő 25, nádas 35 kat. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Lóállomány összesen 65 db. angol és arab fajú. Szarvasmarha-állomány összesen 330 db. Ebből jármos ökör 80, tehén 50, gulyabeli 200 drb., mind magyarfajú. Van egy nyolczas és egy tizes lóerejű cséplőgépe és 5 aratógépe. A munkaerőt a részeseken és cselédeken kívül, a vármegye területén szerzi.
Bácsborsód. – Latinovits Frigyes uradalma. Az összterület 3000 k. hold; a birtok egy része Katymár határában terül el. Van még birtoka Pestvármegyében, Visegrádon. Borsódon a beltelek 15, kaszáló és legelő 160, erdő 6, szőlő 4, nádas 50 k. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer négyes forgó. A birtok nagyobb része bérbe van adva Lóállomány összesen 40 db. Ebből igás 10, kocsiló 6, a többi ménesbeli, mind Nonius-faj. Hajdan híres ménes volt az uradalomban. Szarvasmarha-állomány összesen 300 db. vegyes nyugati fajúak; jármos ökör 160, tehén 70, a többi gulyabeli. Juhállomány 1000 db., kb. 20 tenyészkossal Rambouillet-faj. Van tejgazdasága, napi termelés 680–700 liter, Budapestre szállítják. Van méhészete 60 kaptár; a mézet helybeli kereskedőknél értékesíti. Borászatában rizling, mézesfehér, kadarka, chasselas fajok vannak. Kertészetében káposztát, hagymát s zöldségeket termel, kb. évi 1200 kor. forgalmi értékben. 3000 gyümölcsfából álló gyümölcsösében a legnemesebb alma- és körtefajok vannak. Dinnyét kb. 2000 kor. értékben termel. Van három db. nyolcz lóerejű cséplőgépe. A munkaerőt helyben és vidéken szerzi; napszám férfiaknak 120–300, nőknek 80–200 fill. Átlagos évi haszonbére vidéken 60–70 kor. k. holdanként.
Bácsborsód. – Latinovits Pál gazdasága. Összterület 1500 k. hold. A birtok Borsód és Madaras határában fekszik. Kert és beltelek 10, kaszáló és legelő 210, erdő 12, szőlő 20, nádas 80 k. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer négyes forgó. Magtermelés vörös lóhere. Lóállomány összesen 60 db. Ebből igás 20, kocsiló 4, a többi ménesbeli. Szarvasmarha-állomány összesen 300 db. Ebből jármos ökör 160, tehén 80, a többi gulyabeli; mind vegyes nyugati faj. Juhállomány 300 db. 25 tenyészkossal, Rarnbouillet-frj. Sertésállomány 300 drb. 20 kannal, mangalicza-faj. Van tejgazdaság napi 600 liter termeléssel, melyet a madarasi tejszövetkezetnél értékesítenek. Van méhészet 30 kaptárral. Halászata van a Bila-bara tóban. Borászatában piros volterini-, rizling-, kövidinka- és kadarka-fajok vannak, csemegeszőlőnek chasselas, zöld szagos, damaskusi fehér és hamburgi vörös fajt termel. Dinnyét kb. 300 kor. forgalommal s ugyanannyi gyümölcsöt termel. Van három, nyolcz lóerejű cséplőgépe. A birtok nagyobbrésze bérbe van adva és a föntebbi állomány javarésze a bérlőké. Azonban a tulajdonos részben mindkét birtokon gazdálkodik, sőt a mindkét birtokán levő szőlőket kizárólagosan maga kezeli.
Bácsborsód. – Latinovits Géza gazdasága. Összterület 1000 k. hold, a birtok Borsód és Katymár határában fekszik. Kert és beltelek 6, kaszáló és legelő 40, erdő 20, nádas 30 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Magtermelés vörös lóhere. Lóállomány összesen 40 db., igás 12, a többi ménesbeli. Szarvasmarha-állomány 150 db. jármos ökör 60, tehén 30, a többi gulyabeli; vegyes nyugati fajok. Juh-állomány 400 db. 10 tenyészkossal, Rambouillet-faj. Sertés-állomány 150 db. 10 kannal, mangalicza-faj. A tejgazdaság 250 liter napi termelését a madarasi tejszövetkezetnél értékesítik. Halászata van a Bila-bura tóban.
Bácsújlak. – Adamovich Iván uradalma. Összterület 3000 k. hold. Még Szerém vármegyében van a téglagyára és szőlője. Az itteni birtokból kert és beltelek 100, szántóföld 700, kaszáló 2000, legelő 100, erdő 60, szőlő 2 hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes forgó. Kendert 6–10 holdon termel. Ló-állomány összesen 30 db. Ebből igás 12, kocsiló 9, a többi anyakancza és csikó, mind Wallon-faj. Szarvasmarha-állomány összesen 140 db, magyar fajta; jármos ökör 60, tehén 30, a többi 410gulyabeli. Sertés-állomány 100 db, mangalicza és szaporulata. Nagyobb halászata van a Dunán és belterületén, a halat vukovári és újvidéki kereskedők értékesítik. Kertészetében különösen káposztát és zöldségfélét termel nagyban. Van egy db. nyolcz lóerejű gőzcséplő-készlete. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 120–300, nőknél 100–200 fill. A földhaszonbér ezen a vidéken 70 kor. m. holdanként.
Bajsa. – Wámoscher Mihály és társa gazdasága. Összterület 519 hold. Ezenkívül Horvátországban van még birtoka. Különleges termelési ág a len- és máktermelés 20–25 holdon. Ló-állomány összesen 14 db. vegyes fajúak, igás 10, kocsiló 4; ménese baranyamegyei bérletén van. Szarvasmarha-állomány 202 db. Ebből jármos ökör 30, tehén 25, tinó 30, üsző 15, gulyabeli 70, hízómarha 30, tenyészbika 2, mind magyar s a hízók között több nyugati faj. Juhállomány 300 db. 6 tenyészkossal, Rambouillot-faj. Borászata van olasz rizling és kövidinka fajtákkal.
Bajsa. – Lelbach János birtoka. Puszta-alsóroglaticzán és Dubokán fekszik. Területe 1168 k. hold, ebből szántóföld 1000, rét és legelő 146 szőlő 15, őszi vetés 250, tavaszi 250, takarmány 100, tengeri 400, hasznavehetetlen 7 kat. hold. Állatállomány; 120 drb. szarvasmarha, magyar faj és 50 drb, igás ló.
Cservenka. – Lelbach László dr. gazdasága. Cservenka, Kula és Borsód községek határában. Összterület: 3008 kat. hold, ebből Cservenkán 708, Kulán 550 és Borsódon 750 hold. Belterjes gazdálkodás, búza-, zab-, árpa- és kukoricza-termeléssel. Három darab 8 lóerejű géppel. Állatállománya Cservenkán: 76 drb. nonius és angol fajú ló és csikó; 28 jármos ökör, 6 tehén, 24 hízómarha, egy tenyészbika és 22 tinó s üsző. Kertje három hold, szőlő négy hold, olasz rizlingi, burgundi és kenderke szőlőfajokkal. Napszámárak: férfiaknál 2–5 koronáig, nőknél 1˙20–3 koronáig. Földhaszonbér 50–60 korona.
Cservenka. – Geyer testvérek uradalma Cservenkán, Kerényben és Alsóroglaticzán (Bajsa). Összterület 2500 h. hold. Ebből kert és beltelek 50, szántóföld 2250 és legelő 200 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetőforgó. Ló-állomány összesen 160 db. Ebből igás 48 angol félvér, kocsiló 14, ménes 70 és anyakancza 28, mind angol félvér és amerikai. Szarvasmarha-állomány összesen 292 db. Ebből jármos ökör 100 magyar faj, fejős tehén 12 bonyhádi és simenthali, gulyabeli 180 magyar faj. Van méhészetük saját használatra. Van 2 nyolczas lóerejű cséplőgépük és 5 aratógépük. A munkaerőt Cservenkán és Bajzán szerzik. Ezen a vidéken átlagos földhaszonbér kat. holdanként kicsiben 75–80, nagyban 60–70 kor.
Cservenka. – Lelbach Péter uradalma. Az uradalom Cservenka, Kula, Bajsa és Szabadka határában fekszik. Összterület 7000 k. hold. Kert és beltelek 150, kaszáló és legelő 450, szőlő 10 k. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer négyes forgó. Lóállomány 150 db. arabs és angol félvér fajok; igás 80, kocsiló 10, a többi ménesbeli. Szarvasmarha-állomány közel 1500 db. mind magyar fajta. Jármos ökör 450, tehén 125, gulyabeli 800, hízómarha 100, tenyészbika 12. Sertés-állomány 50, mangalicza anyakocza és szaporulata. Borászatában főfajok az olasz rizling, van sok csemegefaj is. Van hat db. nyolcz lóerejű cséplőgépe. A munkaerőt helyben és vidéken szerzi be; napszámárak férfiaknak 160–500 fill., nőknek 100–240 fill. Földhaszonbér a vidéken nagyban 58 korona k. holdanként.
Csonoplya. – Fernbach Károly birtoka. Részben Csonoplyán 800, részben Szondon 950, összesen 1750 k. holdon terül el. Ebből kert és beltelek 30, szántóföld 1585, kaszáló 60, legelő 40 és szőlő 10 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer: belterjes gazdálkodás. Lóállomány összesen 258 db. Ebből igás 60, magyar és angol keresztezés, kocsiló 16 angol félvér, ménes 70, anyakancza 40, csikó 70, mén 2. Szarvasmarha-állomány összesen 340 db. Ebből jármos ökör 100, tehén 70, tinó 80, üsző 80, tenyészbika 10, simenthali és magyar fajta. Sertés-állomány 1200 db., 200 anyakocza és 30 kan. Van tejgazdaság napi 100 liter termeléssel. Baromfi-tenyésztésében az emdeni libák, a fehér és sárga orpington-tyúkok a fontosak. Nagy virágkertészet. Van két nyolczas lóerejű cséplőgépe, 2 gőzekéje és 4 aratógépe.
Dunacséb. – Dungyerszky Lázár uradalma. Birtokkezelő, fia Dungyerszky Gedeon dr. Az uradalom Dunacséb és Palánka határában terül el. Összterülete 3036 k. hold. Kert és beltelek 42, szántóföld 2061, kaszáló 19, legelő 630, erdő 116, adó alá nem eső terület 157 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer szabad gazdálkodás. Kendert 110 k. holdon termel. Ló-állomány összesen 80 db. félvér; ebből igás 22, kocsiló 8, csikó 50 db. Szarvasmarha-állormány összesen 452 db. Jármos ökör 138 magyar, tehén 50 simenthali, tinó 76, üsző 27, hízómarka 240 db. vegyes fajok; tenyészbika egy simenthali. Juh-állomány 800 db. két tenyészkossal, Rambouillet-faj. Sertés-állomány 60, anyakocza és szaporulata, mangalicza-faj. Van mezőgazdasági szeszgyára és finomítója, gőzhengermalma és sörgyára, két db. nyolcz lóerejű gőzcséplőgépe, egy gőzekéje s két marokrakója. A munkaerőt helyben és vidéken szerzi be; napszámárak férfiaknál 140–200, nőknél 80–120 fillér. Bérlet a vidéken nincs.
Futak. – Gróf Chotek Rezső uradalma. Ez országos hírű és mintaszerű uradalommal bővebben kívánunk foglalkozni. A futaki uradalom az újvidéki járásban fekszik. Területe 24170 kat. hold és 46 négyszögöl. Teljesen sík rónaság. Határai: éjszakról Ókér és Ósóvé, keletről Újvidék, Piros és Kiszács, nyugatról Begecs, Dunagálos és Petrőcz, délről a Duna. A futaki uradalom történetéről és birtokosairól más helyen szólunk. Itt csak megemlítjük, hogy mióta az uradalom a gróf Chotek család kezeibe került, azóta rendkívüli virágzásnak indult. 1856-ban került az egész uradalom a Chotek család birtokába és gróf Chotek Rudolf és Ottó lettek az urai. Gróf Chotek Rudolf a mezőgazdaság terén sok tekintetében úttörő volt. Uradalmában ő emelte az első mezőgazdasági kendergyárat, mely ma is még 700 kat. hold kenderhozamát dolgozza fel. A komlóskertek telepítése szintén az ő érdeme. Magyarországon a futaki uradalom a legnagyobb komló-termelő. E vidék kisgazdái elsajátítván a komló-termelés ismeretét, nagy számban telepítettek komlóskerteket. Gróf Chotek Ottó elhalálozása után a futaki uradalomnak őt illető felerésze öröklés útján, ifj. gróf Chotek Rudolf tulajdonává lett. Id. gróf Chotek Rudolf 1903. évi decz. hó 3-án elhalálozván, fia ifj. gróf Chotek Rudolf örökölte az uradalom másik felerészét is és ezzel az uradalom egyedüli tulajdonosa lett. – E vidék éghajlata, csekély eltéréssel, hasonló a nagy magyar Alföldéhez. Télen a havazás aránylag kevés, tavaszszal, gyakran már márcziusban, a hőmérséklet rohamosan emelkedik, nyáron pedig tropikus hőség szokott uralkodni. Az átlagos évi hőmérsék 10˙8 Celsius fok. A csapadék általában kevés és eloszlása kedvezőtlen; a nyáron át ritkán esik az eső. A csapadék összmennyisége mintegy 600 411miliméter. Az uradalom déli, dunamenti részén az éghajlati viszonyok valamivel jobbak. A talaj alluviális. A Duna folyamhoz közelebb fekvő területek homokos jellegű, könnyebb talajok; a Dunától távolabb fekvők agyagosabbak és így kötöttebbek. A talaj humusban gazdag, mély mívelésre kiválóan alkalmas és a legjobb termőtalajok közé sorolható. Hogy e kedvező talajviszonyok ellenére sem tud az uradalom oly magas termésátlagot elérni, mint egyes felsőmagyarországi uradalmak, annak oka a túlszáraz éghajlat. Szíkes talaj az uradalomban kevés van és ez is legelő. A belvizek le vannak vezetve. A környékbeli földek forgalmi értéke magas. Nagyobb birtoktestek eladása évtizedek óta nem fordult elő; kisebb birtokokat holdanként 1200–2000 korona átlagárban szoktak fizetni. Az útak, mint az Alföldön, úgy e vidéken is rosszak. Az újvidék–palánkai műúton kívül, más kövezet út az uradalmat sehol sem érinti. A saját útjai azonban 16 m szélesek, gyümölcsfák szegélyezik azokat és állandóan jókarban vannak. Az uradalmat éjszakról délnek a budapest–zimonyi fővonal, nyugatról keletnek pedig a baja–zombor–újvidéki helyi érdekű vasútvonal szeli át. Víziútai a Duna és a Ferencz-József öntöző csatorna. A termények szállítása leginkább a vízen történik, habár a Dunához való szállítás a távolság és a rossz útak miatt nehézkes és költséges. Mindazonáltal a víziút olcsósága a szállítási módnak ad előnyt. Egy métermázsa gabona szállítási költsége Futakról Budapestre a Dunán 50 fillér, a vasuton 100 fillér. A futaki uradalom mívelési ágak szerint a következőleg oszlik meg szántó 11189 k. h. 828 öl, kert 103 k. h. 293 öl, rét 1189 k, h. 431 öl, szőlő 6 k. h. 272 öl, legelő 4453 k. h. 915 öl, erdő 4578 k. h. 397 öl, nádas 157 k. h. 852 öl, földadó alá nem eső terület 1892 k. h. 858 öl, tehát összesen 24,170 k. hold 46 négyszögöl. Az uradalom gazdatiszti kezelés alatt áll. Főnöke a jószágigazgató, ki az összes gazdasági, ipari és egyéb adminisztratív részeket vezeti, miáltal a kezelés egyöntetű szerves egész. Az adminisztratív ügyképviseletre középponti hivatal van szervezve, Ófutak székhelylyel, mely igazgatól, pénztári, kasznári, számvevőségi hivatalból áll. – A technikai rész mezőgazdaságból, erdőgazdaságból, kertészetből és ipartelepekből áll. A mezőgazdasági kezelés 9 kerületre oszlik, ú. m. nyolcz szorosan vett mezőgazdasági kerületre és egy ménesgazdaságra. Az erdőgazdaság két pagonyból áll. A kertészet díszkertészetre és konyhakertészetre oszlik. Ipartelepek: a kendergyár, gépjavító-műhely, gőzmalom és a gőztéglagyár. – Az uradalom eleven és holt leltára a következő: 64 tenyész-ló, 121 csikó, 159 igásló, 571 jármosökör, 18 bivaly, 386 nyugati fajta gulyamarha, 766 magyar fajta, 126 hízómirha, 61 lófogat, 370 szekér, 383 eke, 232 borona, 106 mélyítő és extirpátor, 82 sormívelő, 104 henger, 30 sorvetőgép, 10 garnitura gőzcséplő, 2 kilométer hosszúságú szállítható mezei vasut. – A szántóföldek minden gazdasági kerületben 21 egyenlő nagyságú táblára vannak osztva. Minden gazdaság 21 táblából 18 táblát rendes vetésforgóba illeszt be és 3 táblán, forgón kívül, luczernát és baltaczímet termeszt és e szakaszban meghagyja addig, míg kielégítő termést ad; ezután feltörik és a rendes vetésforgóba illesztik be, helyette pedig a forgóból luczernavetésre alkalmas előveteményű táblát vesznek ki és illesztik a mellékszakaszba. Az összes szántóföldek luczernatermesztésre alkalmasak. Minden gazdaság 21 táblából három táblát, tehát szántóföldjének hetedrészét megtrágyázza és pedig egy táblát teljes trágyával, kettőt pedig féltrágyával. Trágyázás zabosbükköny alá történik, ha azonban trágyafölösleg van, kivételképen kapás, illetőleg tengeri alá is trágyáznak. – A vetésforgó a következő 1. Zabosbükköny trágyázva. 2. Repcze. 3. Szálkender. 4. Őszi gabona. 5. Zabosbükköny. 6. Őszi gabona. 7. Tengeri (kapás). 8. Zab. 9. Zabosbükköny fél trágyában. 10. Őszi gabona. 11. Kapás (tengeri). 12. Őszi gabona. 13. Kapás (tengeri). 14. Zab. 15. Zabosbükköny fél trágyában. 16. Őszi gabona. 17. Kapás. 18. Zab. – Forgón kívül két tábla luczerna és egy tábla baltaczím, vagy egy tábla luczerna és két tábla baltaczím. Százalékokban: ősziekből 28, tavasziakból 20, kapásokból 18, és takarmányból 34%. – K. holdanként a legutóbbi 10 év átlagtermése a következő: buza 808, rozs 1009, zab 881, tengeri 1287, kender 4414, repcze 581, mák 381 kilogramm. E 10 évben azonban négy aszályos év átlagai is benn foglaltatnak. – A rétek területe 1189, a legelőké 4578 s így összesen 5767 k. hold, mely terület 11789 k. hold szántóföldhöz viszonyítva, feltűnő nagy, de ez abban leli magyarázatát, hogy ezek legnagyobbrészt dunamenti árterületek, melyek csak időszakilag legeltethetők és a községeknek ily czélra bérbeadatnak. A Dunaszabályozás előrehaladtával az uradalom kb. 3000 hold I. oszt. szántóföldhöz fog jutni. A réteken csak anyaszénát kaszálnak, a sarjút pedig lelegeltetik. Az egyes kerületekben legelőnek hagyott területek bármikor feltörhetők. Kétféle legelő van, ú. m. gulya- és juh-legelő. Ez utóbbiak nagyrésze gyümölcsfákkal van beültetve. – A munkások és napszámosok a környékbeli falvakból és uradalmi szegődményeseknek szolgálatban nem álló családtagjai közül kerülnek ki. Az aratók s a cselédség szintén környékbeliek. Az agrárszoczializmus e környék szorgalmas és munkásnépe között szintén felütötte a fejét, habár nem oly mértékben, mint az ország más vidékén. Idegen munkaerőre, kivéve az elmúlt évet, eddig szükség nem volt. – Napszámbérek a következők: férfiaknál tavaszszal 140, nyáron 200, őszszel 160, télen 140 fillér. Asszonyoknál tavaszszal 80, nyáron 100, őszszel 80 és télen 80 fillér. Gyermekeknél tavaszszal 40, nyáron 60, ősszel 40, télen 40 fillér. Habár a napszámbérek az Alföld többi vidékeihez képest alacsonyak, az uradalomban foglalkozó munkás évi keresete mégis nagyobb, mert a napszámosok legnagyobb része arató és szakmánymunkás is. Minden arató kap 7 k. hold őszit, 4 1/2 k. hold tavaszit, 11-ik aratórész ellenében, 4 1/2 k. hold zabosbükkönyt, 8˙80 korona kaszálási díj és 4 1/2 k. hold tengerit 1/4-ed mívelésre, oly módon, hogy, az uradalom szánt vet, az uradalmi részt behordja, a szárat összehordja, a negyedes kétszer kapál, letöri és a szárat kivágja. Ingyen vagy robotmunkát az aratóktól nem kívánnak. Éves ökrösbéres szegődménye: készpénz 120 kor., buzaliszt 180, kenyérliszt 560, korpa 240, szemes tengeri 400 kilogramm, tűzifa 4 űrméter, tengeriföld 825, burgonyaföld 200, kert 50 négyszögöl, sertés-tartás 2 drb, kenyérsütésre, fűtésre a szükséges tüzelő, lakás: szoba, konyha, éléskamra, fáskamra és két sertésól, baromfiól. Ezenfelül hat ízben ismétlődő 5 koronás ötödéves korpótlék jár megszakítás nélküli szolgálat után. – A cseléd, 14 éven aluli és négynél több minden gyermeke után, 1 Htl. kétszeres pótlékban részesül. Keresetképtelen cseléd a következő kegydíjat kapja: 10 évi szolgálat után a szegődmény 1/4, 20 után 2/4, 30 után 3/4 és 40 után a szegődmény 4/4 része. Özvegyek a következő kegydíjban részesülnek: férjük 10 évi szolgálata után 4, 20 után 6, 30 után 8 és 40 után 8 hektoliter kétszeres és 40 korona készpénz. – Az uradalom szegődményeseinek gyógykezelésére négy orvost tart. A súlyosabb betegeket az uradalom „Marianum” nevű kórházában gyógykezelik. Szükségesnek mutatkozott egy uradalmi r. kath. templom felépítése 412s egy lelkészi állás szervezése Ottómajorban. Az uradalom mint kegyúr, fenntartja az újfutaki r. kath. templomot is, melyet a kegyúr 1908 évben 500,000 korona költséggel újra építtetett. A szegődményesek gyermekeinek oktatására négy pusztán négy elemi iskolát tart fenn, négy tanítói állással. Ezenfelül fenntart Ófutakon egy óvodát és Újfutakon a „Rudolfinum” árvaházat, melyben 12 árvafiút és 12 árvaleányt nevelnek apáczák vezetése alatt. – Gróf Chotek Rezsőnek ezenkívül Szerémmegyében 7929 és Pozsonymegyében 3034 k. holdas birtoka van. Bács-Bodrogban a juhállomány 9000 fésűsgyapjas, 108 tenyészkossal. A sertésállomány 139 magyar mangalicza, 35 anyakoszával és három kannal. A tejgazdaság napi termelése kb. 720 liter. A tejet Újvidéken értékesítik. Méhészet is van, 150 Dzirzon-kaptárral. A dunai halászat bérbe van adva. Az erdőkben a mocsártölgy dominál és 80–100 éves fordában kezeltetik. Szőlőben a fő borszőlőfaj a Ruzsicza. Van gyümölcskertészet is, 3000 alma-, 4000 szilva-, 1000 dió- és 2000 körtefával. Gyümölcsfélékből az évi forgalom 20–25.000 korona. Az egész birtok Bácskában Új- ós Ófutak, Kiszács, Petrőcz, Dunagálos, Piros és Begecs községek határában fekszik.
Hódság. – Rausch Ede birtoka. A birtok területe Hódságon 53, Liliomoson 416, összesen 469 k. hold. Birtoka van még Szlavonországban Cacinec községben 1041 hold. A bácskai birtok a két háztelken és 1200 -öl szőlőn kívül mind szántóföld. Kendert 60 holdon termel. Ló-állomány összesen 24 db. Ebből igás 10, kocsi-ló 4, csikó 9 és mén 1. Szarvasmarha-állomány összesen 120 db. Ebből jármos ökör 32, magyar fajta tehén 12, tinó 45, üsző 20, gulyabeli 10 és tenyészbika 1. Van egy nyolczas lóerejű cséplőgépe, Kunz-féle gőzmorzsolója, benzinmotor szecskázásra és 3 aratógépe. A munkaerőt Hódság, Keresztúr és Liliomos községekből szerzi; napszám férfiaknál 2–3 korona, nőknél 1 kor. 40 fill.–2 kor. Ezen a vidéken az átlagos földhaszonbér holdanként 60–80 kor.
Katymár. – Latinovits János örökösök uradalma. Összterület 3000 m. hold, mely Katymár, Madaras és Borsód határában terül el. Kert és beltelek 8, kaszáló, legelő 250, erdő 55, szőlő 3, nádas 200 k. hold, a többi szántóföld. A birtok bérbe van adva. Halászata van a Bilabara tó 1/3-ad részén; a halat Baján értékesítik. Kertészete van kb. két holdon s gyümölcsöse négy holdon.
Katymár. – Latinovics Margit, Horthy Istvánné gazdasága. Összterület 1200 k. hold. Kert és beltelek 45 k. hold, kaszáló és legelő 80, erdő 20, szőlő 4, nádas 52 k. hold. Halászata van a Priszpa tóban. A birtok bérbe van adva.
Kossuthfalva. – Pilaszanovits József birtoka. Összterület 825 k. hold. Ebből kert és beltelek 32, szántóföld 720, kaszáló és legelő 72, erdők és szőlő 1 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes forgó. Nagyobb területen termel mákot, magbükkönyt, borsót, muharmagot és czirokot. Lóállomány összesen 58 db. Ebből igás 12, kocsi-ló 8, ménesbeli kanczák, csikók 37 és mén 1. Nevezetesebb anyakanczák Caledonian, angol teliv. mén és Furioso, Palestro XXIII. mezőhegyesi mén után. Szarvasmarha-állomány összesen 200 db. Ebből jármos ökör 50, tehén 40, tinó 60, üsző 47 és tenyészbika 3, magyar és bonyhádi fajták. Van tejgazdaság és baromfitenyésztés. Van méhészete 24 családdal és a mézet helyben értékesítik. Van agy hatos lóerejű cséplő és 3 aratógépe. A munkaerőt helyben szerzi; napszám férfiaknál 2–4, nőknél 1–2 kor. Ezen a vidéken az átlagos földhaszonbér lánczonként 70–85 korona.
Kossuthfalva. – Fernbach János birtoka. Kossuthfalva határában terül el. Felső-Roglaticza Újmajor 967 k. holdnyi területét néhai Fernbach Antal örököseinek antalmajori birtokával (669 k. hold), mint bérlettel együtt kezelik. A birtokon csak 50 k. hold legelő van, a többi szántóföld. Az összes terület be van vetve, a fősúlyt a tengeri-termelésre helyezik és tengerit 600 k. holdon termelnek. A gazdaságban 500–600 mm. szuperfoszfátot szórnak el évente. A lóállományra nagy gondot fordítanak, a törzstenyésztés 32 anyakanczából áll. A magyar gulya marha-létszáma 220 drb. Ökör 86 drb. A gazdaságban modern épületek állanak. Van a birtokon gőzmalom, két cséplő garnitúra, 4 kévekötő és 3 fűkaszáló.
Kossuthfalva. – Özv. Fernbach Bálintné leányai birtoka, egy birtokként kezeltetik. A birtokok együtt alkotják Felsőroglaticza Ó-Majort. Területe 1630 kat. hold. A birtok nagyobbrészt szántó, csak 95 kat. hold legelő. Búza, zab, tengeri egyenlő területen termelve, kis rész ugar, a többi takarmánynyal vetve. Birtok a legmodernebb épületekkel van ellátva. Gőzmalom, két ártézi kút, halastó, a hol rendszeresen űzik a haltenyésztést. Ménesre nagy gond fordíttatik. Gulya-állomány, magyar faj 250 drb. Ökör-állomány 90 drb. Használati ló-állomány 26–32 drb. Sertés-állomány mintegy 65–75 anya göbéből áll. Növedékek egy részét a birtokon hizlalják. Van két cséplő-garnitura, 3 kévekötő és két marokrakó, 2 drb. fűkaszáló. – Munkáskéz elegendő, de mind szervezeti. Újabban a viszonyok javulnak.
Kossuthfalva. – Lernbach Antal birtoka. Kossuthfalva község határában Angyalbandi (Felsőroglaticza) pusztán 650, Bajsa község határában Duboka pusztán 300 k. hold. A vetésforgó mindkét helyen harmadrészben őszi, harmadrészben kapás, harmadrészben tavaszi. A műtrágyázást Bácskában első ízben itt próbálták ki és azóta állandó alkalmazásban is van, e téren a gazdaság úttörőnek nevezhető. A szántóföld összesen 900, a legelő 50 k. hold. Az állatállomány 75 drb. angol félvérló, 150 drb. magyar fajta szarvasmarha, 50 drb. jármos ökör. Van 7 drb. aratógóp, 5 drb. vetőgép, 3 drb. kaszálógép, cséplőgarnitura, több kapálógép; vannak továbbá darálók és szecskavágók, 3 drb. tárcsás borona, azonkívül egyes-, kettes-, hármas vasú ekék, hengerek és fogas boronák. A munkásviszonyokat illetőleg az a tapasztalat, hogy a magyarság újabban hódol a szocziálizmusnak.
Kossuthfalva. – Ungár József birtoka. Kossuthfalván és Szabadka határában terül el. Az összterület 1710 k. hold. Ebből kert és beltelek 20, szántóföld 1665, kaszáló és legelő 20, erdő három és adó alá nem eső terület kettő k. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Lóállomány összesen 80 drb. Ebből igás 42, kocsiló 8, ménesbeli anyakancza, csikó és mén 30 drb. Szarvasmarha állomány összesen 518 darab. Ebből jármos ökör 128, magyar faj, tehén 70, tinó, üsző, hizómarha és tenyészbika együtt 320 darab. Van egy gőzmalma parasztőrlésre. Van 3 nyolczas lóerejű cséplőgépe és 3 aratógépe. A munkaerőt helyben szerzi: napszám férfiaknál 120–300, nőknél 60–160 fillér. Ezen a vidéken átlagos földhaszonbér kat. holdanként kicsiben 64; nagyban 48 korona.
Kisszállás. – Boncompagni-Ludovisi Arduina herczegasszony és fivére gróf San-Martino e Valperga Henrik uradalma. Összterület 28,000 m. hold. Az uradalom Kisszállás ás Jánoshalom határában fekszik. Kert és beltelek 20, szántóföld 13,500, kaszáló 1400, legelő 7000, szőlő 100, nádas 41517, adó alá nem eső terület 800 m. hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszer hatos, tizenkettes, tizenhármas forgó, a homoki gazdaságokban négyes vetőforgó. Repczét 150 m. holdon termel. Lóállomány összesen 201 darab angol fajta: ebből igás 73, kocsiló 27, ménesbeli 101. Szarvasmarhaállomány összesen 2483 darab. Ebből jármos ökör 610 magyar, saját nevelésű, tehén 40, nyugati, tinó és üsző 1382, gulyabeli tehén 405 magyar, nyugati növendék 56. Juhállomány 8354 darab, 128 tenyészkossal; merinói és Rambouillet keresztezés. Sertésállomány 964 darab mangalicza; 165 darab anyakocza és szaporulata, 22 öreg és 45 egyéves kannal. Tejgazdaságot most rendez be, 225 liter napi tejtermeléssel. Baromfitenyésztésében a sárga orpington-tyúk és a fehér pulyka tenyésztése a fő, évi 1500–2000 korona forgalommal. Erdészetében uralkodó az ákácz, szerszámfát és tüzifát termel. Borászatában a fő szőlőfajok a rizling, kövidinka, kadarka, szlankamenka. Van gazdasági szeszgyára 1405 hektoliter kontingenssel. Van gőzmalma, hat hengerre és négy kőre, uradalmi használatra, 10,000 mm őrlésre. Van hat darab tíz lóerejű cséplőgépe és tíz kévekötő arató-gépe. A munkaerőt helyben és vidéken szerzi, napszám férfiaknál 120–240, nőknél 80–180 fillér.
Or Dur, angol telivér tenyészmén a futaki uradalomban.
Szecskő, angol félvér tenyészkancza a rasztinai uradalomban.
Juhcsoport a kisszállási uradalomban.
Kétéves Electoral Negretti-csoport a futaki uradalomban.
Kölpény. – Dungyerszky György uradalma. Összterület 2106 k. hold. Kert és beltelek 50, szántóföld 1800, kaszáló 150, legelő 100, szőlő 6 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer, szabad gazdálkodás. Lóállomány 18 darab, vegyes fajúak. Szarvasmarha-állomány 305 darab. Ebből jármos ökör 120 magyar, tehén 5 nyugati, üsző 80, hizómarha 100 darab magyar fajták. Borászatában főfajok a burgundi, szilváni, tranii, kadarka, rizling. Van két 10 lóerejű gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben szerzi be s napszámárak a fériaknál 120–200, nőknél 100–140 fillér. Átlagos földhaszonbér kicsiben 80, nagyban 60 korona k. holdanként.
Kula. – Rácz György birtoka. Kula határában és Béla-pusztán van. Összterület 1082 k. hold. Birtoka van még Vasvármegyében 920 kat. hold. A bácskai birtoknak kiváló része a Bokréta nevű birtok, mely regényes fekvésével, virág kertészetével és pompás berendezésével ritkítja párját. Itt kert és beltelek 10, szántóföld 966, kaszáló 29, legelő 23, szőlő 50 és nádas 4 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetőforgó. Lóállomány összesen 65 darab. Ebből igás 12, kocsiló 5, ménesbeli 26, anyakancza 8, csikó 13, mind angol félvér és egy angol-arabs mén. Szarvasmarha-állomány összesen 59 darab. Ebből jármos ökör 24, tehén 16, tinó 9, üsző 8 és tenyészbika 2 darab. Sertésállomány 10 anyakancza és 2 kan. Van tejgazdaság saját használatra. Baromfi tenyésztésében az orpington és magyar fajok uralkodnak. A Ferencz-csatorna balpartján, a telecskai dombok oldalában terül el a „Jolánföldi szőlő és kertészeti mintatelep.” A borszőlő fajok közűl kiválóbbak a mustos fehér, sauvignon blanc, semilion, fourmint, rizling és bouchet fajok, míg csemegeszőlőkben a chasellas és muskotály uralkodó. Az itt termett fehér és bogyózott veres borok, ha négy-öt évig állnak, a hegyi termőborok karakterét veszik fel. A borok eltartására a telepen lévő, 100 m hosszú pincze szolgál egy nagy présházzal. A gyümölcsös 8 holdon terül el és kb. 3000 darab gyümölcsfából áll. A gyümölcsfélék évi forgalma kb 40 mm. Van azonkívül nagy szőlő, és gyümölcsfa-iskola. Kereskedelmi kertészetének keresett terménye a maclura aurentica élősövény (sauvago orange), a melylyel különben az egész telep s a birtokon a csikó- és marhalegelő is be van kerítve. Van egy gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben szerzi; napszám fériaknál 120–400 fillér, nőknél 100–250 fillér. Ezen a vidéken az átlagos földhaszonbér k. holdanként kicsiben 64–84, nagyban 56–62 korona.
Magyarkanizsa. – Dukai Mátyás János birtoka. Magyarkanizsa és Martonos határában fekszik. Összterület 1055 m hold. Ebből kert és beltelek 22, szántóföld 1012, kaszáló 9, legelő 9, erdő, szőlő és nádas 3 m hold. Gazdasági és üzemrendszer belterjes. Herét, kölest és repczét 13 m holdon termei. Lóállomány összesen 26 darab. Ebből igás 16, csikó 10 darab. Szarvasmarha-állomány összesen 105 darab. Ebből jármos ökör 44, tehén 14, tinó 20, üsző 15, gulyabeli 10 és tenyészbika 2, mind magyar fajta. Juhállomány 335 darab, 4 tenyészkossal, magyarfaj. Sertésállomány 84 darab, 10 anyakocza, 2 kan, magyar fajú. Erdészetében uralkodó az ákáczfa, gazdasági használatra. Borászatában vegyesfajú borszőlőket termel. Van egy öt és fél légkörnyomású cséplőgépe. A munkaerőt helyben és Csantavéren szerzi be; napszám férfiaknál 3–6, nőknél 1–3 korona. Ezen a vidéken az átlagos földhaszonbér kicsiben 72, nagyban 56 korona.
Monostorszeg. – Falcione Lajos birtoka. Összterület 700 k. hold, ebből szántóföld 600 k. hold, a többi kaszáló, legelő stb. A birtokon van 10 gazdasági épület. Gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó; belterjes gazdálkodás. Lóállomány összesen 30 darab amerikai fajta. Szarvasmarhaállomány összesen 120 darab vöröstarka. Van nagy tejgazdasága.
Monostoszeg. – Sauerborn Károly birtoka. Összterület 800 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó; belterjes gazdálkodás. Lóállomány összesen 20 darab vegyes fajú. Szarvas marha-állomány összesen 100 darab magyar fajta.
Óbecse. – Gombos Dezső dr. birtoka. Óbecse község és Zenta város határában fekszik. Az egész birtok összterülete 730 k. hold. Ebből kert és beltelek 30, szántóföld 670 és szőlő 3 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer a rendes bácskai. Termel mohart és luczernát is. Lóállomány összesen 40 darab. Ebből igás 8, magyar faj; kocsi-ló 6, anyakancza 8 és csikó 18, mind angol félvér. Szarvasmarha-állomány összesen 73 darab. Ebből jármos ökör 28, tehén 12, tinó 19 és üsző 14, mind magyar fajú. Van aratógépe. Az átlagos földhaszonbér ezen a vidéken lánczonként (1 láncz = 2200 -öl = 1 kat. hold 600 -öl) kicsiben 120–200, nagyban 90–140 korona. Mindkét birtok egyrésze bérbe van adva.
Őrszállás. – Báró Hammerstein Richárd birtokai. Őrszállás község határában terülnek el. Az egyik Puszta-Sári. Összes terület 2220 k. hold, ebből szántó 2078, kert 2, szőlő 4, legelő 95, erdő 6, adómentes 35 k. hold. A másik Puszta-Rávna. Területe 625 k. hold, ebből szántó 250, legelő 156, rét 47, adómentes 172 k. hold. A birtok egyrésze még 4 év előtt bérbe volt adva, csak új birtokosa vette házi kezelésbe. Az uradalom modern felszerelése folyamatban van. Marhaállomány: jármos ökör 106 drb. magyar, tinó 52 drb., tehén 56 drb. (cselédtehén, kevert), a magyar szilaj gulya 41 dbból áll, bika 2 drb. magyar. A lóállományban van 25 ló és 16 csikó. A juhállomány 276 drb. Rambuillet és fehér raczka keverék. Van két gőzcséplőgép-garnitura, 8 drb. vetőgép, 6 drb. tengeri fészekrakó, 2 drb. kévekötő aratógép, 2 drb. marokrakó aratógép, 2 drb. fűkaszáló, egy köves malom és egy aczéldaráló. A mezőgazdasági termények: búza, zab, tengeri, kender és különféle takarmány. A múlt évben beszerzett két géprendszerű gőzeke-garnitura az intenzívebb növénytermelést teszi ehetővé.
416Puszta-Resztina. Báró Rédl Lajos uradalma. Összterület 5308 m. hold. Kert és beltelek 141, szántóföld 3828, kaszáló 699, legelő 341, erdő 36, szőlő 8, nádas 157, adó alá nem eső terület 98 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes vetőforgó. Lóállomány összesen 150 darab angol és arabs félvér; ebből igás 18, hintósló 32, a többi ménes. A ménest a mostani tulajdonos dédatyja alapította még a török világban, az akkori háborúkban zsákmányúl esett török kanczákból. 1810-ben báró Huszár erdélyi méneséből hoztak három csődört, ezek között volt a híres Vezér, a mely még 1836-ban is élt. A húszas években vettek a gróf Viczay-féle ménesből egy Mister nevű angol félvércsődört, ugyanakkor vettek kanczákat gróf Apponyi méneséből és Mezőhegyesről, valamint Bábolnáról. Ebben az időben a ménesben 40–50 kancza volt. 1848-ban vettek egy tizenhárom markos arab csődört, apacsődörnek. 1856-ban vették a bécsi császári istállóból a Pompejus lipiczai szürke csődört, 1859-ben Bábolnán az Arszlán nevű arabs félvért. 1861-ben Syglavie lipiczai vörösderest a császári istállóból, de ezek mellett bérelt méneket is használtak. 1874-ben vették Szemes csődört gróf Almássy Kálmántól, 1878-ban a Gidrán csődört és néhány kanczát ugyanattól. 1858 óta pontos törzskönyvet vezetnek. Szarvasmarha-állomány 440 darab magyar fajták. Ebből jármos ökör 110, tehén 106, tenyészbika 6, a többi tinó, üsző. A gróf Almássy-féle serkedi uradalomból szerezték a gulyát, a melyet rendesen törzskönyvelnek. Sertés-állomány 60 mangalicza anyakocza és szaporulata; sertés-állomány 300–350 drb. közt ingadozik. Üzemen kívüli szeszgyára van, valamint két nyolcz lóerejű gőzcséplőgépe, egy gőzekéje és két marokrakója. A munkaerőt helyben és a vidéken s Zólyom megyéből 21 pár tót munkást szerez be évente, napszám a férfiaknál 1–2 korona, a nőknél 60–140 fillér. Földhaszonbér ezen a vidéken 30–40 korona m. holdanként. Van kastélya, kápolnája és iskolája, a pusztán 320 lélek lakik.
Regőcze. – Lollok Alajos birtoka Regőcze határában (Landormajor.) Összterület 1200 k. hold. Ebből kert és beltelek 36, szántóföld 615, kaszáló 80, legelő 280, erdő 30, szőlő 3, nádas 60 és adó alá nem eső terület 96 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes ugarrendszer. Czukorrépát, czirokot és kendert 50 holdon termel. Lóállomány összesen 40 darab. Ebből igás anyakancza 20 muraközi, kocsiló 6 félvér, csikó 16 muraközi és mén 1 perseron fajta. Szarvasmarha-állomány összesen 120 darab. Ebből jármos ökör 24 magyar, tehén 40, tinó és üsző 60 tenyészbika 4, bonyhádi vöröstarka. Juh-állomány összesen 500 darab 12 tenyészkossal, magyar fajta. Sertés-állomány 350 darab, anyakocza 50 és kan 4, kisjenői fajta. Van egy állami segélylyel berendezett halastó, 70 hold területen, a melyben nemes pontyot tenyésztenek. A halakat vidéki, többnyire budapesti kereskedők veszik meg. Erdészetében uralkodó az ákácz, tölgy, kőris és szilfa; szerszámfát és tűzifát termel. Borászatában főfajok az olaszrizling, dinka és mustosfehér, csemegeszőlőnek a chasselas és muskotályfajok, kertészetében gyümölcsöt és zöldséget termel. Van két patakmalma vízi erővel egyik a major, másik a falu számára. Van részes cséplőgépe és három aratógépe, de nem használják. A munkaerőt minden munkára Regőczén szerzi; napszám férfiaknál 2–3 korona, nőknél 1 korona 50 fillértől 2 koronáig; aratás alatt férfiaknál 12, nőknél 4 korona. Ezen a vidéken az átlagos földhaszonbér k. holdanként kicsiben 56 nagyban 45 korona.
Szabadka. – Báró Podmaniczky Endre uradalma Kelebia pusztán. Összterület 2800 k. hold. Ebből szántóföld 2500, kaszáló 35, legelő 120, erdő 80, szőlő 30 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer négyes forgó. Lóállomány összesen 90 darab. Ebből igás 18 kocsiló 12 ménes 24, anyakancza 12, csikó 23 félvér arab s egy angol arab mén. Szarvasmarha-állomány 127 darab. Ebből jármos ökör 80, magyar és nyugati, tehén 24, tinó 16, üsző 6, mind bonyhádi s egy félvér simenthali tenyészbika. Juhállomány összesen 1500 darab merinó-faj, 15 Rambouilet-tenyészkossal. Sertés-állomány összesen 45 darab mezőhegyesi, 10 anyakocza és szaporulata, két bihari-mangalicza kannal. Van tejgazdaság 60–80 liter napi tejtermeléssel, a melyet Szabadkán értékesítenek. Baromfitenyésztése van orpington fehér fajból. Van méhészete 20 kaptárral. Erdeiben az ákácz és szil az uralkodó fajták. Borászatában olasz rizling, kövi dinka a borfajok; csemegeszőlőnek nagy Hamburg, chasselas-fajokat tart. Van két darab 8 lóerejű gazdasági gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben szerzi be, saját telepesei is vannak. Napszám férfiaknál 200–240, nőknél 120–180 fillér. Földhaszonbér e vidéken 72 korona egy láncz.
Szabadka. – Piukovits József birtoka. Kiterjedése 875 k. hold. Szőlő és gyümölcsös 150 k. hold homok. A birtokon van egy mezőgazdasági szeszgyár, 960 hl szeszkontingenssel. A tehenészet 1891 óta áll fönn. Kezdetben bonyhádi teheneket tartottak, de később a Tirolból hozott borzderesekre fektették a fősúlyt. A tehenészet 1906-ban 20 drb. behozott tiroli borzderessel, 1907-ben 22 drb. tiroli borzderessel nagyobbodott. A mai létszám 111 drb fejős tehén. A vetésforgót illetőleg a luczernát külön táblákban, forgón kívül termelik, a többi táblákban zöld takarmány, őszi búza, tengeri, tavaszi kalászos felváltva követik egymást. Zöld takarmány és tengeri alá istállótrágyát búza alá pedig részben szuperfoszfátot is használnak. A szőlő megmunkálására bizonyos számú betanított férfimunkást szerződtetnek egész esztendőre; fizetésük készpénz és ez, a 298 munkanapot véve alapul, fejenként és naponként 2 koronát, összesen 596 koronát tesz. E férfi-munkaerő mellett állandóan 40 női munkást alkalmaznak, a kik a szőlőmívelésre és gyümölcs-csomagolásra szakszerűen ki vannak képezve.
Szabadka. – Törley Gyula zobnaticzai gazdasága, Szabadka határában. Területe 1000 k. hold és egy nagyobb és két kisebb tagból áll. Az úrilakon kívül van 18 gazdasági épület, 20 családos cselédre, külön szobával és közös konyhával. A gazdaságban a gépmunkát a legkiterjedtebb mértékben alkalmazzák; gőzekével a szántóföld 15%-át mélyítik meg évenként, az aratást 10 aratógéppel végzik. Növénytermelés: mesterséges takarmányok közül a terület 2%a luczerna, 2% baltaczim, 6% bükkönyös zab, 2% mohar, 3% csalamádé, összesen 15%. Jóminőségű rét és legelő a gazdaság területének 6%-a, a majortól távol eső részeken 3% feketeugar is van. A szőlő és kert 1%; a kalászosokból az őszit 25%, a tavaszit 22% s a kapásnövényeket 25%-ban termelik. Vetésforgó takarmány, búza, zab, kapás-növény istállótrágyával), búza, kapás, zab. Istállótrágyával a szántóföldnek mintegy 15%-át és műtrágyával 20%-át javítják. Lótenyésztés: A ménes angol félvér 20 anyakanczával; van méneskönyv és a lovak leszármazása 1779-ig kimutatható. A tenyésztésben állami bérmén van alkalmazva; tenyészirány: hátas és hintós lovak nevelése. A lovakat legnagyobb részt 3 1/2 éves korukban a ménesből katonai czélra adják el. A ménesen kívül van a gazdaságban 16 db. saját nevelésű félvér igás ló; a kanczákat igában csak csikó nélkül használják. A lovak létszáma 60–70 drb. között váltakozik. A szarvasmarha-állomány tiszta magyar gulyából áll, átlag 40 drb. 417tehénnel, a gulyát télen-nyáron szárnyék mellett tartják, csak választott borjukat és fias teheneket fognak télen át istállóba, jobb takarmányozás alá. A tenyésztés czélja, hogy a gazdaságot igavonó állatokkal lássa el; a mustrákat és számfelettieket hizlalják. A gazdaságban 40 drb. jármos ökröt használnak; a szarvasmarha létszám átlag 200 drb., mely egész évben a gazdaság területén van. Juhot és sertést csak kis mértékben tenyésztenek.
Szabadka. – Lelbach Gyula gazdasága Zobnaticza pusztán. Összterület 1050 k. hold. Ebből kert és beltelek 35 legelő 75 k. hold, a többi szántóföld. A lóállomány 100 drb. körül mozog, most 60 drb. angol és 40 drb. amerikai fajta. Anyakanczák száma 36, ebből igás anyakancza 21, ménesbeli anyakancza 15; részben angol telivér, de túlnyomó részben amerikai ménnel történik a fedezés. Van 12 kocsi és hátas ló és egy amerikai ügető fedezőmén. A szarvasmarha-állomány a 200 drb.-ot meghaladja, részben magyar, részben vöröstarka fajta és ezek keresztezése. A gazdag kévekötő aratógépekkel dolgozik. A munkaerőt minden munkára Topolyán szerzi. Földhaszonbér a vidéken kicsiben 60–70, nagyban 50–60 korona k. holdanként.
Szabadka. – Halbrohr Adolf birtoka Szabadka határában. Területe 1055 kat. hold, melyből 1040 hold szántó, 15 hold rét. Vetésforgó 1/6 ugar, 2/6 tengeri, 2/6 buza, 1/6 tavaszi. Szarvasmarha-állomány 400 drb., a melyből 100 drb. vöröstarka bonyhádi faj, 300 drb. magyar, még pedig 200 drb. gulyabeli marha és 100 drb. ökör. Ló-állomány 40 drb. félvér ló és csikó. Sertés-állomány 800 drb. mangalicza yorkshieri keresztezés. Juh-állomány: 400 drb. Rambuillet. – A munkás viszonyok rosszak; éves cselédet alig lehet kapni, napszám télen 1˙40 kor. nyáron 2˙40 kor. átlag. Haszonbér holdanként 80 kor. kisebb parczellákban, nagyban 60 kor.
Szenttamás. – Dungyerszky István uradalma. Összterület 2400 k. hold. Kert és beltelek 30, kaszáló, legelő 60, erdő 5, szőlő 5 k. hold, a többi szántóföld. Gazdasági és üzemrendszer négyes vető-forgó. Bükkönyt 20, kölest 15, herét 20 k. holdon termel. Ló-állomány összesen 120 cuideri faj; ebből igás 30, kocsiló 12, a többi ménes; van három telivér anyakanczája s egy saját és egy bérméne. Szarvasmarha-állomány 300 db. Ebből jármos ökör 160 magyar, tehén 80, simenthali faj, a többi gulyabeli. Sertés-állománya 700 db. kisjenői faj, 86 anyakocza és szaporulata, 12 kannal. Tej-gazdasága 160 liter napi tejtermeléssel, a melyet helyben értékesítenek. Van gőzmalma három hengerre és három pár kőre; négy db. nyolcz lóerejű gőzcséplőgépe és két marokrakója. A munkaerőt helyben szerzi, a napszám férfiaknál 120–240, nőknél 80–140 fill. Földhaszonbér ezen a vidéken 60 kor. k. holdanként.
Szond. – Gräber Gyula gazdasága. Puszta-Ófalu a szondi határban. Összterület 1816 k. hold és 865 -öl, ebből szántó 1626 k. hold 878 -öl, szőlő 12, kaszáló 56, legelő 86 k. hold 1133 -öl, csatornák és útak területe 35 k. hold 454 -öl. A birtokból házi kezelés alatt van 1242 k. hold 1100 -öl, bérbe van adva 573 k. hold 1365 -öl. Vetésforgó: kb. 500 hold régebbi szántóföldnek egyharmada istálló-trágyával tengeri, utánna 1/3 istállótrágyával zab, utána 1/3 műtrágyával búza. A többi mocsár és nádas lévén, még igen erős humózus talaj, ebbe kb. 90 hold repcze; kb. 90 hold búza műtrágyázva, 50 hold árpa műtrágyázva, tengeri, csalamádé, muhar stb. jön. Szarvasmarha-állomány összesen 181 drb. Ebből bika 2, tehén 31, ökör 50, növendék 98 drb. mind magyar faj. Ló- és csikó-állomány: Mén furioso 1, kancza 25, igás 30 és növendék 35 drb. angol félvér. Van 2 gőzcséplő-garnitura, 5 arató kévekötőgép, 3 arató marokrakógép.
Szond. – Fernbach Bálint uradalma. Összterület 4450 k. hold. Kert és beltelek 6, legelő 400, halastó 300 k. hold, a többi szántóföld. Szabad gazdálkodást folytat. Vörösherét 100, kukoriczát 2000, kendert 300 k. holdon termel. Ló-állománya összesen 50 db. angol félvér; ebből 6 kocsiló, a többi igás. Szarvasmarha-állomány összesen 400 db. magyar faj; jármos ökör 130, tehén 50, a többi gulyabeli. Sertés-állománya 1000 db. kisjenői göndör faj, 120 anyakocza és szaporulata 60 kannal. Halastavában dunai halakat tenyészt s Budapesten értékesíti. Van három db. nyolcz lóerejű gőzcséplőgépe, s egy db. 16 lóerejű gőzekéje. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi be. Napszámárak férfiaknál 140–300, nőknél 100–200 fillér. Földhaszonbér ezen a vidéken 70–80 kor.
Szond. – Weindl Mór és neje gazdasága. Összterület 1200 k. hold. Kert és beltelek 10, legelő 65 k. hold, a többi szántóföld. Szabad gazdálkodást folytat. Magtermelésében fő a mohar 15 k. holdon, s a korai Szent János rozs, zöld takarmánynak és magkereskedés számára 60 holdon. Lóállomány összesen 28 db, igások s vegyes fajúak. Szarvasmarha-állomány összesen 213 db. Jármos ökör 60 magyar és pinzgaui, tehén 12 pinzgaui és bonyhádi, gulyabeli 140 vegyes, tenyészbika egy pinzgaui. A sertés-állomány 32, mangalicza anyakocza és szaporulata, részben yorkshirei keresztezés, hat tenyészkannal. Van tejgazdaság napi 110 liter termeléssel, melyet helyben és Apatinban értékesítenek. Van egy db nyolcz lóerejű gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben szerzi, a napszám férfiaknál 160–240, nőknél 120–160 fillér. Földhaszonbér ezen a vidéken 60–70 kor.
Temerin. – Fernbach Péter birtokai Temerin és Zombor határában fekszenek. Temerin határában 1650, Zombor határában 1400 k. hold. Temerinben szántó 1400, legelő 250; Zomborban szántó 1150, legelő 250 k. hold. Házi kezelés alatt Zomborban a Fernbach-szállás 800 k. hold. Szarvasmarhaállomány: 80 drb. behozott telivér simentháli tehén és ivadékai. Egy részük Széll Kálmán rátóthéraházi tehenészeteiből. Lóállomány 30 angol félvér és 10 drb. amerikai telivér, részben importált anyakancza; most halad az átmenet amerikai tenyésztésre (Derby amerikai telivér ménnel). A sertésállomány: 120 drb. kocza és ivadékai, melyeket teljesen meghizlalva értékesítenek. Van két gőzgép, egy gazdasági malom, egy cséplő garnitura, több kaszáló, arató és talajmíveló gép. A gazdasági munkás viszonyok kielégítők. A gazdaság legnagyobb részében tengerit művelnek nyolczszori kapálással és nagy termés-eredménynyel. Az őszi alá 2 q szuperfoszfátot használnak évenként. A haszonbér-árak: Temerinben 1650 k. holdon, szántó és legelő egyre-másra 70, Zomborban 600 k. holdon, szántó és legelő egyremásra 60 korona.
Temerin. – Özv. Fernbach Antalné uradalma. Összterület 3200 k. hold, mely Temerin és Tiszaistvánfalva határában fekszik. Kert és beltelek 10, kaszáló, legelő 100, erdő 3 k. hold, a többi szántóföld. A birtokból 2000 k. hold kis parczellákban bérbe van adva helybeli birtokosoknak. Gazdasági rendszer szabad gazdálkodás. Lóállomány összesen 50 db. Ebből igás 20, kocsiló 5, a többi ménes. Kitünő méne a Mozdony, amerikai telivér-mén. Szarvasmarha-állomány összesen 300 db. magyar fajú, ebből 50 jármos ökör, tehén 40, hízómarha 15, tenyészbika 2, a többi gulyabeli. Van két nyolcz lóerejű gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben szerzi, napszám férfiaknál 150–400, nőknél 60–200 fill. Földhaszonbér a vidéken kicsiben 70 kor.
418Topolya. – Id. gróf Zichy Nep. János és neje báró Kray Szeréna uradalma. Összterület 8000 k. hold. Ezenkívül van még Somogy vármegyében kb. 6000 m. hold, és Fehér vármegyében kb. 9000 m. hold birtokuk. Itt kert és beltelek 97, szántóföld 7107, kaszáló 250, legelő 500, erdő 20, szőlő egy, nádas 5, adó alá nem eső terület 20 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer négy nyomás és hatos vetőforgó. Kendert 150 k. holdon termel. Ló-állomány összesen 72 db, ebből igás 46 muraközi és perseron-keresztezés, kocsiló 6 lipicziai, csikó 19, mén l, muraközi és perseron-keresztezés. Szarvasmarha-állomány összesen 626 db. Ebből 110 jármos ökör, erdélyi magyar fajta, a többi bonyhádi tarka és erdélyi magyar vegyesen, és pedig tehén 120, tinó 162, üsző 179, hízómarha 40, tenyészbika 5. Juhállomány 3446 db. 60 tenyészkossal, czigája és raczka-fajták. Sertés-állomány 52 db. yorkshirei és mangalicza-fajták, 4 anyakoca és 1 kan. Tejgazdaság van napi 200 liter tejtermeléssel, a tejet helyben és Szabadkán értékesítik. Borászatában főfajok az olasz rizling és burgundi s csemege szőlőnek a chasselas-félék. Van két nyolczas lóerejű cséplőgépe s hat aratógépe. A munkaerőt helyben és Bajsa községben szerzi, napszám férfiaknál 80–240, nőknél 60–160 fill. Átlagos földhaszonbér ezen a vidéken kicsiben 80, nagyban 60 kor.
Vajszka. – Gróf Széchenyi Emilné, szül. gróf Hunyady Mária uradalma. Összterület 10,900 k. hold s az uradalom Vajszka és Bogyán határában fekszik. Ezenkívül még Somogy vármegyében van 5000 holdnyi birtoka. Itt kert és beltelek 42, kaszáló 120, legelő, erdő 5400, szőlő 10, adó alá nem eső terület 1200 k. hold, a többi szántóföld. Szabad gazdálkodást folytat. Repczét 100–150, heremagot 25, kendert 180 k. holdon termel. Ló-állomány összesen 56 db. angol félvér, ebből igás 24, a többi kocsiló és csikó. Szarvasmarha-állomány összesen 536 db. Ebből jármos ökör 152, magyar faj, tehén 20, gulyabeli 330, hízómarha 30, tenyészbika 4, magyar és bonyhádi fajta. Juh-állomány 530 db. posztógyapjas, 10 tenyészkossal, Sertés-állomány 100, anyakocza és szaporulata, 10 kannal, mangalicza-faj. Halászata van ártéri halakkal s a halat helyben, Budapesten, Szegeden és Vukováron értékesítik. Erdészete nyár és fűzerdőkből áll, melyet 28 éves fordában vágnak rendszeres üzemtervvel s tűzifát termel. Borászatában rizling, kövidinka, szlankamenka, burgundi, opporto és kadarka a főfajok. Van két nyolcz lóerejű gazdasági gőzcséplőgépe. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi; napszám férfiaknál 100–300, nőknél 60–200 fill. Földhaszonbér ezen a vidéken 70 kor. holdanként.
Zenta. – Ungár Ferencz birtoka. Összterület 623 k. hold. Ebből kert és beltelek 6, szántóföld 658, kaszáló 10, legelő 30, erdő 1, szőlő 12 és nádas 6 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer hármas vetőforgó. Ló-állomány összesen 20 db. Ebből igás 8, állami méntől eredő, kocsiló 2, csikó 10 db. Szarvasmarha-állomány összesen 140 db. Ebből jármos ökör 40, tehén 20, tinó 30, üsző 20, gulyabeli 14, hízómarha 15, tenyészbika 1, többnyire vöröstarka. Borászatában főfaj a rizling és kövidinka. Van egy nyolczas lóerejű cséplő és 2 aratógépe. A munkaerőt Zenta határában szerzi, napszám férfinál átlag 2 kor., nőnél 1 kor. 50 fill. Ezen a vidéken az átlagos földhaszonbér kicsiben 60, nagyban 50 korona.
Zombor. – Szemző István birtoka több község határában terül el. Összterület 1275 k. hold. A birtok bérbe van adva, azonban a tulajdonos lótenyésztése kiváló és van 25 angol félvér ügetője.
