Földművesiskolák.
Földművesiskolák.
A nép gazdálkodási eljárásának javítására, a gazdasági intelligenczia fejlesztésére hatni akart a vármegye némely nemesen gondolkodó férfia s Adára 1884-ben megnyílt az első földmíves-iskola. Érdekes, hogy ennek az eszméje nem gazdálkodó ember agyában fogamzott, hanem az akkori tanfelügyelő, Czirfusz Ferencz királyi tanácsos buzgósága teremtette meg, az akkori vezetőférfiak közreműködésével, ezt a szakiskolát. Tizenöt év múlva felállította Szabadka szab. kir. város is a második ilynemű intézetet Paticson s most már két földmívesiskola van a vármegyében, de hivatásuknak csak akkor felelhetnének meg, ha szervezeti szabályaik az élet gyakorlati követelményeiben gyökereznének, azonban így most még a hozzáfűzött várakozásokat alig elégíti ki egyik is. A növendéknek évi 300 koronát kell fizetnie s a mellett a kisgazda apa nélkülözi a 17–20 éves fiát két évig s tart helyette cselédet. E háromszoros áldozat kissé sok a parasztgazdának s fiát csak akkor adja oda, hogyha abból urat akar nevelni, melyre a földmívesiskola, szerencsétlen szervezete alapján, akarva nem akarva, rá is szolgál s két év leteltével a végzett növendék tiszti 391állásra vár. És a bácskai gazda aránylag legritkábban küldi oda gyermekét, idegen vármegyékből valók lepik el, sőt Adára Szerbiából is került már növendék.
