Dunai szabályozási művek.
Dunai szabályozási művek.
Ezen a Duna-szakaszon, Bács-Bodrog vármegye területén, a következő szabályozási művek vannak:
1. Egy téli menedékhely a hajók részére, a melyet egy régente fő, most holt Duna-ágon építettek ki a baracskai Duna alsó-bezdáni torkolatánál. 1890-ben zárta el a bélyei főherczegi uradalom a sirinar-bezdáni töltéssel ezt az ágat. Tisztán az elzárás 52,233˙70 koronába került, s ez összeghez a volt közm. közl. minisztérium kártalanítás fejében 10,040˙16 koronával járult hozzá. 1891–1897-ig, továbbá 1899-ben és végre 1903-ban a téli kikötőben összesen 186,114˙84 köbméter földanyagot kotortak ki 201,467 korona költséggel; a kikötő most 57 terhelt és 50 üres uszály, vagy pedig 31 kerekes gőzös és 50 üres uszály befogadására alkalmas. A kikötő mélységi viszonyait évről-évre nyilvántartatják és a szükséghez mérten kikotorják.
2. A baracskai kikötő-torkolat alatt a Ferencz-József kamara-zsilip közelében létesítették az ú. n. bezdáni párhúzamművet, az 1175 m hosszú dugabarabezdáni párhúzammű alsó kiegészítő részét. Költsége mintegy 185,324˙11 korona.
3. A bezdán-kiskőszegi Dunaszakasz elfajulása folytán a Ferencz-csatorna dunai kamara-zsilipje közelében levő Kopolya Dunaág rohamos kiképződésnek indult, úgy, hogy a Duna vizének jelentős részét ez az ág emésztette fel. Ezért, bár ez volt a rövidebb ág, mégis ezt az ágat kellett 1889-ben elzárni és 1896-ban kiegészíteni a zsilipre való tekintetből. A Kopolyafok elzárásának és kiegészítésének költségei 123,485˙48 koronára rúgnak.
4. A Ferencz-József-zsilip és a blazsoviczai átvágás között 1902-ben három keresztgát készült, most pedig még három keresztgát van munkában. A hat keresztgát költsége 349,329˙85 korona. E művekkel a bezdáni oldalon lévő 375folyást elzárták; az ott levő zátony magasságban való növekedését elősegítették és a túlságos széles meder szűkítésével a meder mélyülését és ezzel a hajózás könynyebb lebonyolítását biztosították.
Kiss József sírja, az újverbászi zsilip fölött.
Kiss József.
Az óbecsei Türr István-zsilip egyik kapuja.
5. A bezdán-apatini Dunaszakaszon az erős kanyarulatok megszüntetésére készültek a blazsoviczai és szigai dunai átvágások. Az első három km. hosszú, csak felével fekszik Bács-Bodrog vármegye határában és az 1898–1899. években készült: az elért vízúti rövidülés 2:1-hez. Készítéséhez 163,072˙67 köbméter földnek szárazon és 232,370˙45 köbméternek kotrás által való kiemelése volt szükséges. Ezt a munkát 279,571˙93 kor. összköltséggel hajtották végre, mely öszszegből Bács-Bodrog vármegyére 139,785˙96 korona esik.
6. A szigai átvágás nyolcz km. hosszú és 16 km. Dunát vág el, tehát ennek a rövidülési aránya szintén 2: 1. Ez az átvágás 1899–1901-ig munkában állt. A földmunka 1.111,384˙5 köbmétert, a kotrás pedig 1.248,649˙9 köbmétert tesz, összes költsége 1.348,397˙08 kor. Az átvágás 8 km.-jéből 4 km. Bácska földjén halad át és ennek a résznek az előállítási költsége 674,198˙54 korona. A két átvágás megnyitásával a hajózási út 11 km.-el rövidült meg.
7. Az apatini Duna-szakasznak rendkívüli elfajulása, mely Apatin községet is veszélyeztette, nagy munkát rótt a vármegyére s az államra. 1889–1897-ig az 1100 m. hosszú apatini dunai párhúzamművet és a vele kapcsolatos 550 m. hosszú partvédő művet építették ki 567,005 korona 68 fillér költséggel. E művek a parttöréseket megszüntették s a medernek kedvező fejlődését biztosították. A párhúzamos művek mögötti mélyedések beiszapolásával, azokat a parttal összekötni sikerült.
