Mezőgazdaság.
Mezőgazdaság.
A mezőgazdaság fejlesztése még nem aktuális ügy a vármegye tanácstermében. Egy-két cseléd-rendtartás, húsvágási szabály, sóárulás, erdőzárlat és a Garam-folyó elleni védekezés, ez minden, minek emlékét a jegyzőkönyvek megőrizték.
Az arató, cséplő és nyomtató részt a közgyűlés olyképen szabályozza, hogy az arató- és cséplő rész a lévai, verebélyi és kis-tapolcsányi járásokban minden gabonanemnél 12-ed részben, az oszlányi és garami járásokban 13-ad részben állapíttassék meg. Élelmezés minden egyes arató személyre 4 hétre: kenyérnek 1 fontnyi mérő fele rozs, fele árpa, só 2 font, túró 2 font, vaj 1/2 font, szalonna 1/2 font, hús 6 font; 1 1/2 font mérő tiszta liszt, 1 1/2 font mérő fele búza-, fele árpaliszt. A cséplők és nyomtatók élelmezése a részükre bemért 100 font mérő gabona után 3 font mérő kenyér-rész. A tulajdonost illető minden 100 font mérő után a cséplőknek 28 krajczár, a nyomtatóknak 26 krajczár jár.*
1868 május 26-án 157. sz.
Kéri a sóárulásnak Verebélyen visszaállítását, mely árulást a kincstár 1849-ig gyakorolta.*
1868 aug. 27-én 246. sz. a. Kgy. hat.
