Zsitvavölgyi vasut.
Zsitvavölgyi vasut.
Láthatjuk, hogy ebbe a vasúti tervbe már a zsitvavölgyi érdek is belejátszik, még pedig minden valószinűség szerint azon villa-alakú vasúttervezet alapján, mely Érsek-Újvárból vagy Nagy-Surányból kiindulva Verebélyig halad, innen pedig Léva és Aranyos-Marót felé elágazik. Ez volt gróf Keglevich Istvánnak a vasúti terve.
A vasútügyi politika az 1874. évben újabb lendületet nyer, midőn gr. Keglevich István indítványt tesz a közgyűlésnek, határozza el, hogy a kzedeményezés terére lép, megállapítja vasútvonalát s azt kiépítteti; állapítson meg oly sínpárt, mely a megye minden vidékének jogos érdekeit kielégíteni fogja. A közgyűlés az indítványt elfogadja és a további teendőkkel az állandó választmányt megbízza.* Az állandó választmány már a következő év márczius 18-án tartott közgyűlésében* bemutatja emlékiratát, melynek javaslatait a közgyűlés elfogadja. A javasolt vasútvonal, a gr. Keglevich István villa-alakú geniális vasúti terve, az akkori vasúti tervek között a legjobb, mert a vármegye két völgyének összes közforgalmi érdekeit felkarolja s e mellett, ha létesül, a vármegye territoriális sértetlenségének legbiztosabb megoltalmazója lett volna. A financirozást úgy tervezték, hogy az építési tőkének maximális kamatja fejében évi 84,000 frtot tíz évi időtartamra az adózási képesség arányában biztosítani fogják. A megválasztott 12 tagú küldöttség megbizatást nyert, hogy vasúti vállalkozókkal érintkezésbe és sikeres eljárás esetén szerződésre lépjen s ezt a vármegyének tárgyalás czéljából bemutassa.
1874 augusztus 26-án 65. sz.
41. sz.
