Ipolyi Arnold püspök.
470Ipolyi Arnold püspök.
Beszterczebánya tudós püspökét: Ipolyi Stummer Arnoldot az 1886. év márczius 24-én nevezte ki a király Nagyvárad püspökévé, mely püspökség elnyerése által Lipovniczky Istvánnak, Aranyos-Marót város szülöttének lépett örökébe. Ipolyi 14 évig uralkodott Pázmány Péter örökében, Szent-Kereszten; az ő híre, tudománya, mely az ország határait túlszárnyalta, ékessége volt Barsmegyének. Háztartása valóságos fejedelmi udvartartás volt. A tudós- és a művészvilág legelőkelőbb társasága volt otthonos palotájában. Fraknói Vilmos, Thaly Kálmán, Pulszky Ferencz, Munkácsy Mihály, a nagy püspökhöz jártak üdülni, munkálkodni, szórakozni. Jövedelme nagy részét műkincsekre fordította s gyűjteményei gazdaggá tették a szent-kereszti kastélyt. Nagy szelleme volt, modora előkelő, vonzó, felemelő. Kell-e magyar nemzeti érzületét kiemelnem? – hisz ő érzelmeinek egész világában magyar volt, tudományát a nemzetnek adta. A nemzet ezen valódi nagy alakjának fenkölt szelleme azonban szomorú emlékű elődének, Moyses Istvánnak kertjében gyomlálni rá nem ért. Igaz, hogy a notórius pánszláv papokat – a székhelyét környező jobb javadalmazással biró plébániákban csoportosította, hogy szeme előtt legyenek, hanem azért nem látta őket. Azt hitte, hogy azok fájlalni fogják, ha elfordul tőlük, ezek pedig a jó plébániákon annál inkább hirdették tanítómesterüknek, Moysesnek tanait és nem volt szándékuk a püspökhöz felemelkedni és nem koptatták kapuja küszöbét. Lehet, hogy Ipolyi irodalmi munkássága által többet használt az országnak, mint ha a saját papjaival többet törődik, viszont azonban a pánszláv kertészet csemetéi ő alatta zavartalan elbokrosodtak és az utódoknak elég gondot okozott a vad hajtások kiirtása.
A vármegye nagy figyelemmel volt tudós főpásztora iránt. Midőn a király 1880-ban belső titkos tanácsosává tette, a vármegye június 10-én tartott közgyűléséből üdvözlésére sietett. Üdvözölte akkor is, midőn nagyváradi püspökké lett. Midőn eltávozott, ez betegsége miatt majdnem búcsútalan történt. Nagyváradi püspöksége rövid volt, abban az évben, melyben kinevezték, deczember 2-án, a halál őt éppen akkor ragadta el, midőn karácsonyi szent beszédének fogalmazásához fogott. A vármegye, melynek egén ragyogott, mint az üstökös, melynek csóvája a földre nem ér, deczember 16-án tartott közgyűlésében mélyen meggyászolta nagy püspökét és méltán, mert ez egyházmegye püspökeinek történetében az ő nagy szelleme időtlen időkig ragyogni fog, és elmondhatjuk róla, a nagyváradi főkáptalannak őt elsirató szavaival: „multis ille bonis flebilis occidit, nullis flebilior quam nobis”.
Az ő emlékét őrzi a várkastélykapu tornáczában elhelyezett emléktábla, melynek szövege szó szerint a következő:
Itt
a nemzet történeti emlékei által
megszentelt helyen
mely 1075. I. Gejza király oklevelében Keresztúr név alatt
már előfordul
hol az esztergomi érsekek hadnépei várdája
állott
és megtelepített vendégnépei polgári szabadalmakat
nyertek
határa térein a nemzeti hadak és fölkelések
véres csatákat vívtak
hol Forgách Ferencz Bíbornok-érsek
Pázmány Péter karjai közt 1615. november 14. elhúnyt
s a várdát Pázmány Péter Bíbornok-érsek 1631-ben
újra fölépíté
utóda Lippai érsek bástyákkal és tornyokkal erődíté
majd a beszterczebányai püspökök
székhelyévé lőn
a magyar Történelmi Társulat
1874. augusztus végnapjaiban és szeptember elején
vidéki nagygyűlése zárülését
tartotta
471Hidvégi Gróf Mikó Imre az ország főlovászmestere
Horváth Mihály tribuniczi választott püspök
Ipolyi Arnold beszterczebányai püspök
elnöklete alatt
jelen volt tagok:
a nemzet történeti emlékei által
megszentelt helyen
mely 1075. I. Gejza király oklevelében Keresztúr név alatt
már előfordul
hol az esztergomi érsekek hadnépei várdája
állott
és megtelepített vendégnépei polgári szabadalmakat
nyertek
határa térein a nemzeti hadak és fölkelések
véres csatákat vívtak
hol Forgách Ferencz Bíbornok-érsek
Pázmány Péter karjai közt 1615. november 14. elhúnyt
s a várdát Pázmány Péter Bíbornok-érsek 1631-ben
újra fölépíté
utóda Lippai érsek bástyákkal és tornyokkal erődíté
majd a beszterczebányai püspökök
székhelyévé lőn
a magyar Történelmi Társulat
1874. augusztus végnapjaiban és szeptember elején
vidéki nagygyűlése zárülését
tartotta
471Hidvégi Gróf Mikó Imre az ország főlovászmestere
Horváth Mihály tribuniczi választott püspök
Ipolyi Arnold beszterczebányai püspök
elnöklete alatt
jelen volt tagok:
Balássy Ferencz
Botka Tivadar Csaplár Benedek Deák Farkas Fraknói Vilmos Greguss Ágost Kandra Kabos Nagy Imre B. Nyáry Albert Ortvay Tivadar |
Osztroluczky Géza
Pesty Frigyes Pór Antal B. Radvánszky Béla Szabó Károly Szilágyi Sándor Thaly Kálmán titkár Toldy Ferencz Véghelyi Dezső Zsilinszky Mihály |
A Társulat küldöttsége 1886. évi április 28-ikán
a távozó püspöktől búcsúzva e helyet megjelölé.
Dicsőség a magyar történelemnek!
a távozó püspöktől búcsúzva e helyet megjelölé.
Dicsőség a magyar történelemnek!
Ipolyi Arnold utódává az apostoli király kegyelme 1880 november 8-án Bende Imrét, az Istenáldásáról nevezett apátot, kalocsai kanonokot nevezte ki. Püspökké Simor János herczegprímás márczius 17-én szentelte fel. A püspök jelszava gyanánt a „Deus et Patria” kettős fogalmat választotta.
