A garamszentbenedeki alesperesi kerület.
A garamszentbenedeki alesperesi kerület.
A garamszentbenedeki alesperesi kerület plébániái a következők: 1. Aranyosmarót. XIV. századbeli plébánia. Kegyura gróf Erdődy-Migazzi Mária. Az isteni tisztelet nyelve tót és magyar. Fiókegyházai Feketekelecsény, Hizér és Perlep. – 2. Barstaszár. A plébánia már 1397-ben szerepel. Kegyura az esztergomi főkáptalan. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Malonya, Kisfalud, Szelepcsény és Zsitvaujfalu. – 3. Fenyőkosztolány. Már 1332-ben fennállott. Kegyura József Ágost főherczeg. Az isteni tisztelet nyelve tót. – 4. Garamszentbenedek. Egyike a legrégibb plébániáknak, mely már a XII–XIII. században fennállott. Az idevonatkozó történeti adatokat más helyen közöljük és itt csak az érdekes templom leírására szorítkozunk. A templom a korai gót stilnek egyik legszebb emléke hazánkban. Csarnoktemplom alakra, és restaurálása alkalmával a régi templomnál az északi oldalhajóval szélesebbre és majdnem az egész szentélylyel hosszabbra épült. Külseje igen egyszerű, az apsisok és mellékhajók támpillérei egészen simák, csupán a négy toronypillér van gazdagabban kidolgozva. Annál szebb a főkapu, mely a jáki temploméval vetekedik. Az apátsági templom déli oldalhajójának szentélyébe nyílik a szép, gótívezetü u. n. Szentvér-kápolna, mely a második templom felszentelésének idejében épült. A régi román stílü templomból az egyszerű keresztkúton és egy érdekes fafeszületen kívül, mely most a diadalívről függ alá, más nem maradt fenn. Krisztus szent vérének, szép gót ízlésü, XV. századbeli ereklyetartóját a várkápolnában őrzik. Az ereklyét, a hagyomány szerint, Mátyás király ajándékozta a monostornak, miután azt II. Pál pápától kapta. A templom egyéb nevezetességei a szentsír-állvány, 208mely a középkor egyik remekműve. Ezt néhai Simor János herczegprimás kijavíttatta és most az esztergomi bazilikában őrzik, Krisztus teste azonban az apátsági templomban maradt és egy egyszerűbb sírban van elhelyezve. Nevezetes még a régi, gótikus, értékes úrmutató és kehely, melyek szintén az esztergomi bazilika kincstárában vannak. Szobrai közül érdekesek az északi mellékhajó oltárán levő Boldogságos Szűz Mária, Szent-Benedek és Szent-Skolasztika XV. századbeli szobrai, továbbá a várkápolna oltárára helyezett Mária-szobor, melyet a XVIII. században a Szepességben ástak ki. A templom főhajója alatt van a Koháry-család sírboltja és a déli oldalhajó falán Koháry István, a lévai hős, síremléke. A plébánia kegyura az esztergomi főkáptalan. A isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Orovnicza, Peszér és Kovácsi. – 5. Kisapáti. Régi plébánia, mely már 1332-ben fennállott. Kegyura az esztergomi főkáptalan. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Zsitvakenéz, Ebedecz és Maholány. – 6. Kistapolcsány. 1397-ben már fennállott. Kegyura József Ágost királyi herczeg. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Lócz, Keresztur és Zsitva. – 7. Lédecz. Régi plébánia, melynek kegyura a herczegprimás. Az isteni tisztelet nyelve tót és magyar. Fiókegyháza: Néver. – 8. Nagyherestény. 1332-ben már fennállott. Kegyura nincsen. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Bélád, Hecse és Kisherestény. – 9. Nagyszelezsény. Régi plébánia. A XVII. század közepén a lakosok nagy része a protestántizmusra tért át és a templomot éveken át elfoglalva tartották. Kegyura nincs. Az istentisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Kisszelezsény, Gesztőcz és Szentmárton, egykor önálló plébánia. – 10. Nagyülés. Kezdetben a fenyőkosztolányi plébánia fiókegyháza, 1787-től helyi káplánság, 1809-től pedig önálló plébánia, melynek kegyura a vallásalap. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza: Kisülés. – 11. Nemcsény. A plébánia már 1250-ben fennállott. Kegyura az esztergomi főkáptalan. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Ujpetend, Kisvezekény, Kisvalkócz, Nagyvezekény és Valkócz, mely utóbbi kettő azelőtt önálló plébánia volt. – 12. Németi. A plébánia 1397-ben fennállott. A XVI. században a protestánsok foglalták el, de nemsokára visszakerült a katholikusok kezébe. A plébánia kegyura a beszterczebányai püspök. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza: Csárad. – 13. Szkiczó. Azelőtt a fenyőkosztolányi plébánia fiókegyháza, 1788-ban helyi káptalanság, 1809-ben pedig önálló plébánia, melynek kegyura a vallásalap. – 14. Velsicz. Szintén régi plébánia. Kegyura gróf Forgách Károly. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai: Mankócz és Kisaranyos.
A GARAMSZENTBENEDEKI APÁTSÁGI TEMPLOM BELSEJE.
Saját felvételünk
A KÖRMÖCZBÁNYAI VÁRTEMPLOM BELSEJE.
Saját felvételünk
