Az oszlányi alesperesi kerület.
Az oszlányi alesperesi kerület.
A nyitrai főesperességhez tartozó oszlányi alesperesi kerület plébániái a következők: 1. Bisztricsény. Azelőtt az oszlányi plábánia fiókegyháza volt, 1787-től helyi káplánság, 1808-tól pedig önálló plébánia. Kegyura a vallásalap. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Nyitraszeg. – 2. Felfalu. Azelőtt szintén az oszlányi plébánia fiókegyháza, 1787-től helyi káplánság, 1808-tól önálló plébánia. Kegyura szintén a vallásalap. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Radócz. – 3. Felsőkamenecz. Plébániája már 1654-ben fennállott. Kegyura a Kosztolányi család volt, de ennek a XVIII. század elején a protestáns vallásra való áttérésekor kegyúr nélkül maradt. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai Alsókamenecz és Nemeskosztolány. – 4. Kiskeresnye. Régi plébánia, mely már 1332-ben fennállott. Kegyura a budapesti központi papnevelő és a nyitrai káptalan. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Nagykeresnye. – 5. Nagyugrócz. Plébániája 1332-ben már szintén fennállott. Kegyura a Thonet család. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyházai Kalacsna és Pázsit. – 6. Oszlány. Régi plébánia. 1332-ben már fennállott. Kegyura gróf Pállfy János. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Cserenye. – 7. Simony. 1332-ben már mint meglevő említtetik. A XVII. században a protestánsok kezére került, de ekkor a kiskeresnyei plébániának volt a fiókegyháza. 1703-ban helyi káplánság lett és 1767-ben ismét önálló plébánia. Kegyura a Simonyi család és a közbirtokosság. Az isteni tisztelet nyelve tót. Fiókegyháza Kisugrócz.
A felsorolt községeken kívül van még a vármegyében egy község: Brogyán, mely hajdan önálló plébánia volt, most pedig a Nyitra vármegyében fekvő és a nyitrai egyházmegyéhez tartozó Ószéplak plébániának fiókegyháza.
Rimély Károly beszterczebányai püspök született Esztergomban 1825 febr. 4-én. Pappá szentelték 1852–53-tól az egyháztörténelem és jog tanára az esztergomi papnevelőben. 1861-ben pazmaneumi aligazgató, majd ideiglenes igazgató és pápai t. kamarás. 1867 márcz. 16-án pozsonyi kanonok, 1868 márcziustól Rudolf trónörökös, Gizella és Klotild főherczegnők magyar nyelv és irodalmi tanára, 1870-ben lekéri javadalmas apát, 1876 jun. 17-én a Lipót-rend lovagkeresztes, 1889 ápr. 28-tól pozsonyi városi plébános, 1892-ben pápai prelátus. 1893 jun. 6-án neveztett ki beszterczebányai megyés püspökké. (Zelliger: Egyházi írók tára).
