XVII. század.
XVII. század.
A XVII. században a következő egyházak állottak fenn. Anyaegyházak: Léva, Bars (Marosfalva és Kelecsény, leányegyházakkal), Kiskoszmály, Mohi, Néved, Sötétkut (Eny, Besse leányegyházakkal), Lök (Alsó-Győröd, Felső-Győröd leányegyházakkal), Alsó-Pél (Felső-Pél leányegyházzal), Nagy-Endréd (Kis-Endréd, Derezslény, Bajka leányegyházakkal), továbbá Nagy-Salló, Málas, Ágó, G.-Vezekény (Damásd leányegyházzal), Zeliz (Mikola leányegyházzal), Szodó, Nagy-Sáró (Kis-Sáró és Veszele leányegyházakkal), Felső-Várad (Alsó-Várad és Töre leányegyházakkal), Nagy-Kálna (Kis-Kálna leányegyházzal), Kis-Szecse (Nagy-Szecse leányegyházzal), Nagyod (Zsemlér leányegyházzal), Szentgyörgy (Óvár leányegyházzal) és Ladány. De a névsor néha változik, így pl. 1712-ben Szentgyörgy: filia, Óvár pedig mater eccl. lesz.
A XVII. század közepétől kezdve az ev. ref. egyház folytonos üldöztetéseknek volt kitéve, minek következtében nagyrészt elenyésztek s csak a „tolerantiae edictum” után kezdtek ismét felépülni a ref. egyházak. Ekkor egyesültek 3 esztergomi és 9 hontmegyei egyházzal s alkották és alkotják a jelenleg is virágzó barsi egyházmegyét, mely szervezetileg a dunántúli ev. ref. egyházkerülethez tartozik.
