A kincstári bányák.
A kincstári bányák.
A régi kincstári bányákról a következő adatokat közöljük: a bányászkodás legmélyebb pontja, a Garamvölgyben fekvő „Nándor altáró” szájának csatornája 254·750 méternyire van az Adriai tenger szine fölött. A Kékellő községben levő „Mihály kutató táró” és a „Nándor altáró” szája közötti 255szintkülönbség, vagyis 605·250 méter adja azt a magasságot, melynek határai között az itteni kincstári bányászkodás folyt és folyik. A bányák fekvése annyiban szerencsésnek mondható, hogy a szükséges erővizet Túrócz vármegyéből a vízválasztón át úgy lehet egy árkon vezetni, hogy e vízerővel még a legfelsőbb bányák erőgépei is hajthatók.
A kincstári bányák jövedelmezőségéről nincsenek biztos adatok, mert az 1777-iki nagy tűzvész az ide vonatkozó iratokat elpusztította; de a mívelés, különösen a mélységben, igen élénk volt. 1781-ben a kincstári bányák 24,800 forint jövedelmet adtak, 1790-től 1801-ig pedig 47,165 forintot, de azután kezdődtek a veszteségek, melyeket leginkább a felmerült rendkívüli vízemelési nehézségek okoztak, annyira, hogy 1807-ben az udvari kamara azt a kérdést vetette fel, hogy nem volna-e czélszerű az egész bányaművelést a mélységben beszüntetni? A hivatal azonban nem javasolta a mélység elhagyását, mert csak ott voltak fejtésre érdemes, jövedelmező helyek. 1802-től 1814-ig a kincstári bányák vesztesége 58,745 forintra rúgott. 1813-ban a mélységben felhagyták az üzemet és a vízemelőket kiszedték. 1865 és 1867 között még mintegy 7000 forint volt az évi jövedelem, de azután a veszteségek 40-től 70,000 forintig váltakoztak.
A „Főér” bányászatilag mintegy 4000 méternyire van feltárva és azonkivül legdélibb részén túl, Jánosréten, az „Antal-táróval” nyittatott fel, legészakibb részén túl pedig: Alsóturcseken úgy kelet, mint nyugat felé egy-egy táróval felkutattatott, de eredménytelenül. Északra a „Kirchbergi érrel” érintkezik és ezzel együtt halad. A „Schrämmend-ér”, csapása irányában, a bányában körülbelül 2200 méternyire ismeretes és azonkivül a külön „Klinger-aknától” dél felé, egész Jánosrétig, mintegy 1000 méterre követhető. Dőlése keleti és ez irányban 300 méter körül ismeretes. Az arany, szabad állapotban, igen finoman behintve, a kvarczban fordul elő és mint zúzó-arany nyeretik. A „Kirchbergi ér” a „Főér” fekvőjében keleti dőléssel mintegy 1600 méternyire ismeretes. A Főérrel északi csapásban egyesül és annak irányát veszi fel és az „Anna-aknai” IX-ik mély folyosó szintjén a dőlés irányában is egyesül a Főérrel. Az itt előforduló kvarcz-zúzóércz tartalma átlag valamivel jobb, mint a Schrämmend-éré, de szinpor-tartalma kisebb. A „Schindler-ér” a „Teich”-esések felé vonul keleti dőléssel, a „Mária-akna” közelében, számos erecskével találkozva, nagy területet foglal el, mely erecskékben termés-arany-szemek is voltak. A „Katalin-ér” a Schrämmend-ér fekvőjében nyugati dőlésű. Az ér keskeny, agyagos, de ott, a hol vastagodik és kvarczos lesz, jó zúzó-érczet ad.
E főerekhez tartoznak az északi bányarész fedőjében az „Elülső Anna-aknai fedőér” és a „Távoli Anna-aknai fedőér”, a „Mátyás-aknai”, a „Lipót-aknai” fedőerek, a „Lipót-aknai” fekvő erek, a „Mátyás-akna” és a „Mária-akna” között fekvő erek; a déli bányarészben, a „Ludovika-akna” közelében levő fedő-erek és a déli rész fekvő erei.
Nevezetesebb aknák, északról dél felé való sorrendben, a következők: A „Lipót-akna”, melynek mélyítése I. Lipót alatt kezdődött. Mélysége 330 méter. A „Mátyás-akna”, melynek mélysége 371 méter. Az „Anna-akna” mélysége 411 1/2 méter, a „Rezső-akna” 312 méter mélységgel, a „Mária-akna” 278 1/2 méter mélységgel, a „Lipót-akna”, melyet a Rózsabányától vett át a kincstár, 72 méter. A „Miklós-akna” 212 méter mély. Ezek közül azonban egyik-másik részben, vagy egészben be van töltve. A „Ludovika-akna”, mely a mostani bányaüzem főaknája. A „Mihály-akna” 335 1/2 méter, a „Három-Király-akna”, mely 1588-ban mélyíttetett a mélytáróig és mélysége 135 méter. Ezeken kivül van több, részben bedőlt akna is, így a „József”, „Katalin”, „Ferencz”, „Ignátz”, „Szentháromság”, „Róth”, „Klinger” stb. akna. A II. számú légakna 132 méterrel és a IV. számú légakna 246 3/4 méterrel.
Nem tekintve az itteni hegyes vidék következtében létesült számos tárót, itt csak a legfontosabb három altáró felemlítésére szorítkozunk. A „Felsőaltáró” 1385-ben körülbelül 200 ölnyire már készen lehetett, a mi az akkori feljegyzésekből kitünik. A városban lévő Három-Király-akna közelében van telepítve és nyugati irányban halad a Miklós-aknáig, honnan a Schrämmend-ér és Fő-ér déli és északi csapását követi. Összes hossza 4057 méter és a felsőbb szinteken összegyülemlő vizek levezetésére szolgál. A „Mély altárót” 2561519-ben kezdték meg és 1604-ben fejezték be. Felsőtóti községe fölött kezdődik és északi irányban halad a Három-Király-aknáig, innen nyugati irányban a Ludovika-akna felé és elérve a főerek hálózatát a Lipót-aknán túl, a Felső-altáró vágatát is túlhaladva, a legészakibb műveletket is alámélyítette. Összes hossza 6180 méter. Végre a „Nándor-altáró”, melynek elkészülte után új korszaka fog kezdődni a körmöczbányai kincstári bányászatnak és ha a vízemelési nehézségek megszüntek, ez lesz hivatva az állandó bajokon segíteni. Ha a Nándor-altáró a Schrämmend-éren haladva elérheti a Ludovika-aknából kiinduló keresztvágatot, le fogja vezetni az ott összegyülemlő vizet és ekkor a körmöczbányai bányászat az ország egyik legelső altárójával és igen érdekes bányászati művével lesz gazdagabb.
A FENYŐKOSZTOLÁNYI KŐSZÉNBÁNYA.
Saját felvételünk
Zarándi Knöpffler Gyula kir. bányahivatali főnöknek a Ruffy Pál által közölt bányászati adataiból a következőket közöljük:
„A szórványosan előforduló aranyércz anyaga kvarcz, mely pyritek mellett 2–5% szabad aranytartalommal bír. A körmöczi foncsorarany 1000 súlyrészben 620–640 súlyrész szinaranyat és 380–360 szinezüstöt tartalmaz”.
Zúzóércz a telérek töltményének az a része, melynek aránylag csekély fémtartalma közvetlenül már nem nyerhető ki, hanem csak megfelelő előkészítés és töményítés után szolgáltat hasznosítható terményeket.
Körmöczbányán a zúzóérczeknek előkészítése zúzóművekben történik, de most már Hunntington-féle őrlőmalmok is vannak üzemben.
A Ludovika-aknai zúzóérczeket hat közönséges zúzó dolgozza fel, a Nándor-aknai bányamű terményeit egy kaliforniai rendszerű zúzóban készítik elő. Az üzemben lévő hat közönséges zúzó, melyeket a 16,000 méter hosszú, a turcseki fővízvezetékből nyert vízerő hajt, 240 drb egyenként 110–130 kilogramm súlyú törővassal dolgozik, mely vasak egyenként és naponként 0·22–0·28 tonna zúzóérczet képesek 0·2 mm. szemnagyságú lisztté feltörni. A felzúzást víz alatt teljesítik. Egy tonna Ludovika-aknabeli zúzóérczből 1·2–10 gramm zúzóaranyat nyernek.
A Ludovika-aknai zúzóércz 0·8–2% színport ad, 100 kg. szinporban van 15–150 gr. aranyos ezüst, 1 kg. aranyos ezüstben pedig 80–140 gr. színarany.
257A villamos erő által hajtott 40 drb egyenként 375 kg. súlyú forgónyíllal felszerelt kaliforniai zúzó a Nándor-aknai bányatermények feldolgozására szolgál. Ezekből a terményekből, melyek lágyabb anyagból valók, egy nyilvas naponként 1·8–2·0 tonnát képes 0·2 mm. szemcsenagyságra zúzni.
Egy tonna Nádor-aknai zúzóérczből 1·5–2·5 gramm foncsoraranyat nyernek. A Nándor-aknai zúzóérczek 2–3% szinport adnak, 100 kg. szinporban van 7–8 gramm aranyos ezüst, 1 kg. aranyos ezüstben 150–200 gramm szinarany.
A körmöczbányai bányászatnak 1900. évi eredménye a következő:
Feldolgozott aranyérczet 150.94 kgr., zúzóérczet 37,660 tonna súlyban. Ebből nyert szinaranyat 63.5422 kg., szinezüstöt 164,8410 kg. súlyban. A fémek teljes értéke 229,138 K. 95 fill. Az alkalmazottak száma 786. Az összes kiadások 437,782 K. A bányászat összes bevétele 230,228 K. 80 fill. Fizetésekre és munkabérekre kiadott 284,466 K. 34 fillért. Az összes veszteségek 197,553 K. 20 fill.
A termelt zúzóérczeknek teljesen kihozható fémértéke tonnánként 3 frt 42 kr és levonva a zúzóművi költségeket: 1 frt 43 krt és a kohóköltségeket: 19 krt, marad a bánya részére, tisztán tonnánként 1 frt 80 kr, melyből a kezelési és bányamívelési költségek volnának fedezendők. Miután pedig az összes költségek tonnánként 6 frt 53 krra rúgnak s a teljes fémérték csak 3 frt 42 kr, minden tonna zúzóércz termelése 3 frt 11 kr veszteséggel járna, de miután a fenti kiadásokban átfutó tételek is vannak és a kiadásokat részben más bevételek csökkentik, tényleg minden tonna zúzóércz-termelés 2 frt 46 kr veszteséggel jár. A veszteségek, kisebb-nagyobb mértékben, már közel 100 éve, hogy majdnem folytonosak és ez idő alatt, eltekintve a Nándor-altáró költségeitől, két milliónál több veszteség fizettetett egy jobb jövő reményében és főkép nemzetgazdasági szempontból, hogy a környékbeli munkásnép megélhetése biztosíttassék. E tekintetben a viszonyok ma, a mikor a kincstár már az összes bányaműveket megszerezte, sem javultak, sőt rosszabbodtak, miután az ezüst értéke is tetemesen hanyatlott és javulás csakis – mint már említettük – a Nándor-táró munkálatainak a befejezésével várható.”
