A Zsigmond-György bányamű.
A Zsigmond-György bányamű.
A volt Zsigmond-György bányamű 10 bányatelket, 14 egyszerű bányamértékkel és 3 határközzel 691,764 m2-nyi területet foglalt magába. Az e területen belül föltárt erek az örök mélységig lefejthetők. Ez a bányamű 1815–27-ig, 1863-ban, 1871-től 73-ig, 1875–83-ig veszteséggel, 1828-tól 62-ig, 1864–70-ig és 1874-ben nyereséggel dolgozott, úgy hogy a bányatársulat tagjai a befektetett tőkének és kamatainak százszorosát is visszakapták osztalék fejében.
A Zsigmond-György bányatársulati bányának beendezését illetőleg 1883-ig a következő említésre méltó intézkedések történtek. A bányamű egy 100 m. mély aknával, az ú. n. Nándor-aknával rendelkezett, a mely a Kalvária-hegy tövénél, a város északi részében volt telepítve. Az akna meglehetős szilárd zöldkőben volt lemélyítve és abból indultak ki az egyes főemeletek az erek felé és pedig az „Ignátz folyosó” 24 m. mélységben az akna torkolatától, a „Felső Zsigmond” folyosó 6 m.-nyire az előbbitől, az „Új folyosó” 22 m.-nyire a „Felső folyosó” alatt, a „Mély altárói folyosó”, 21 m.-nyire az „Új folyosó” alatt és a „Vasúti folyosó”, 34 m.-nyire az „Altárói” alatt.
A RÉGI RAPOPORT-FÉLE BÁNYAMŰ KÖRMÖCZBÁNYÁN.
Franciscy Gyula felvétele
A Zsigmond-György bányatársulati bánya ércztermelése 1800-tól 1883-ig bezárólag a következő volt: 514482·10 tonna zúzó-ércz, 13757·03 tonna szinpor, 1666·025 kg. finom arany, 1596·075 kg. finom ezüst. Az üzleti költség ez idő alatt 1.371,041 frt 88 kr. volt, a fémérték 1.462,560 frt 59 kr., a nyereség tehát 91,518 frt 71 kr. A bányatársulat ez idő alatt altárna-bér fejében 600,000 frtnyi értékű zúzóérczmennyiséget adott át a kincstárnak.
Mikor a város ezt a bányát átvette, a társulat az üzemet már majdnem teljesen felhagyta volt. A város is csak a biztosítási és feltáró munkálatokkal bibelődött.
