Léva ipara.
Léva ipara.
Léva városban az iparfejlődés természetszerűleg korántsem lehetett oly arányú, mint Körmöczön, mert a lakosság sokkal inkább a mezőgazdaságra és a közvetítő kereskedésre volt utalva. Mégis már a XVII. században itt is élénk ipari tevékenység fejlődött ki. Az itteni iparosok inkább a helyi szükséglet fedezésére dolgoztak, azonban Léva népes vásárai mégis lehetővé tették az itt készült iparczikkeknek a vidéki lakosok részére való eladását, sőt a lévai iparosok egy része, úgy a multban, valamint a jelenben, a környékbeli, sőt távolabbi városok vásárait is felkereste, illetve felkeresi.
A legrégibb czéh itt a csizmadiáké volt, a mely 1620-ban alakult és 1720-tól vezetett jegyzőkönyvet. 1700-ban alakultak a gombkötő és a borbélyczéhek, 1706-ban a magyar-szabó czéh, míg 1741-ben a vargák czéhe.
Léván ma a következő iparágak vannak: Vendéglő, kávéház és korcsma 21, önálló csizmadiamester 45, másnak dolgozó csizmadia 60, asztalosmester 20, bádogosmester 6, kékfető 3, nagyfuvaros és szállítmányos 3, sütőmester 5, kádármester 3, kovácsmester 4, eczetgyáros 2, géplakatos 2, órásmester 1, aranyműves és órás 2, mészárosmester 4, táglagyáros 3, szobafestő 3, szíjgyártó 4, czipészmester 21, szűcsmester 2, czukrász 2, kefekötő 2, rosta- és szitakötő 2, lakatos 1, gyertya- és szappangyáros 1, nyomdász 3, mézesbábos 3, borbély 6, hentes és sertésvágó 30, férfi-szabómester 37, nem önálló szabó 40, női szabó 5, szűrszabó 1, kárpitos és butorraktáros 2, kalaposmester 6, bérkocsi-fuvaros 5, kéményseprő 1, kerékgyártó 3, takács 3, ács és kőműves 32, virstlis 1, cselédszerző 3, ezüstműves 2, esztergályos 1, kötélgyártó 3, könyvkötő 3, építőmester 2, műépítész 1, építésvállalkozó czég 1, sirkőraktáros 2, cserépkályha-raktáros 1, késműves 1, fényképész 2, molnár 1, hengermalom 1, uradalmi gazdasági szeszgyár 4, műkertész 1, konyhakertész 20, szikvízgyáros 1, nap- és esernyő-csináló 1. A lévai iparosok társadalmi tevékenységét az 1891-ben alakult iparos olvasókör és a katholikus legényegyesület mozdítja elő.
