Lévai kereskedelmi viszonyai.
Lévai kereskedelmi viszonyai.
Léva kereskedelme szintén jelentékeny volt a multban s még jelentékenyebbé vált a jelenben, itt azonban a helyi kereskedés és sokkal inkább a városi forgalom bírt és bír ma is nagyobb jelentőséggel. Lévának 1615 óta voltak vásárai, melyek – mint fentebb említettük – a felső és alsó vidék közönségének találkozási helyei, jelentékeny szinterei az árúcserének. Hogy már a multban is mily forgalmasak voltak a lévai vásárok, az kitűnik abból, hogy 1691-től külön vásárbiztosokat alkalmaztak. 1733-tól 4 országos és két heti vásárt tartottak, 1819-ben pedig már öt országos vására volt. A fent említett vasútak kiépítése óta a lévai vásárok forgalma egyre növekedik és főleg a gabonaforgalom ölt egyre nagyobb arányokat, míg régebben a vas-szállítást és kereskedést közvetítette Léva a bányavárosok és a főváros között. A belkereskedés Léván a régebbi időben kizárólag görög-keleti vallású kereskedők (ráczok) kezében volt, a kik kereskedő társaságot alkottak s szoros szabályzatokhoz alkalmazkodtak. Főtörekvésük a kereskedés terén a hegemoniának 272a saját kezükben megtartására irányult. Ez az oka annak, hogy az izraelita vallású kereskedők Léván csak nehezen tudtak tért hódítani. 1842-ben 35 zsidó család volt Léván, de ezek közül csak négy család foglalkozott kereskedéssel. A régi rácz kereskedők azonban lassanként kihaltak, vagy elköltöztek és fokozatosan mások foglalták el helyeiket. 1873-ban a lévai kereskedők kereskedelmi társaságot (Grémium) szerveztek, mely a tanonczok felvételét és felszabadítását eszközölte és a kereskedők között felmerült bizonyos vitás ügyekben biráskodott. 1888-ban alakult meg a kereskedelmi csarnok, 1896-ban pedig a kereskedő ifjak társulata. Mint különös speczialitást kell felemlítenünk Léva libamáj-kiviteli kereskedelmét. Ez árúczikket az exportőrök itt jelentékeny mennyiségben vásárolják össze és a készletet többnyire Bécsbe, Berlinbe és Londonba szállítják. Jelenleg Léván a következő kereskedők vannak: Gyógyszertár 2, drogeria 1, bodega 2, kereskedő-üzlet 81, gépraktár 2, magkereskedő 2, gabonakereskedő 7, temetkezési vállalkozó 1, könyvkereskedő 1, papirkereskedő 3.
A KÖRMÖCZBÁNYAI PÉNZVERŐ.
Franciscy Gyula felvétele
A PÉNZVERŐ TEREM.
Saját felvételünk
Ma Lévának 6 országos és 2 heti vására van. Ez utóbbiak, különösen őszkor, oly látogatottak, hogy Lévánál háromszorta nagyobb városok forgalmát is meghaladják. A vasúti megvámolt teherforgalom a vásárok alkalmával 650–700,000 métermázsára tehető évenként, míg a vidékiek által behozott gabna évi mennyisége mintegy 800,000–840,000 métermázsára. Érdekes, hogy egy-egy ily nagyobb heti-vásár alkalmával kb. 8000–10,000 libafertály kerül eladásra. 1901-ben volt felhajtás: ló 9529, szarvasmarha 10599, sertés 680, juh 6597, kecske 53 és szamár 8, a szerdai és szombati hetipiaczokon sertés 13628. Eladás volt: ló 1045, szarvasmarha 3129, sertés 323, juh 1537, kecske 25, szamár 3 és a heti piaczokon sertés 7740. Felhajtatott tehát 31094 drb és eladatott 12802 drb.
A vármegye más pontján nem találunk tömegesebben kereskedőket. Aranyosmarótnak és Nagysallónak azonban népes és jelentékeny vásáraik vannak és az előbbi helyen kereskedelmi kör is van. Külön jelentőséggel bír Nagysallón a tojáskivitel. A tojásgyűjtők, a vidéken összegyűjtött tojásmennyiséget itt osztályozzák és csomagolják és innen indítják útnak a külföldi piaczokra.
