Az aranyosmaróti közkórház.
Az aranyosmaróti közkórház.
Az aranyosmaróti közkórház báró Majthényi Ágoston főispánsága alatt kelt életre. Az 1863 június 23-án megtartott közgyűlésen a főispán ajánlatára a közgyűlés elhatározta, hogy kórház létesítése czéljából a vármegye területén könyöradományok gyüjtessenek. Egyúttal kórházi választmány alakíttatott azzal a feladattal, hogy a Szent Keresztről czímzett svájczi irgalmas rendházzal betegápoló apáczák átengedése iránt érintkezésbe lépjen és a szerződést kösse meg. Az ugyanez év november 16-án megtartott közgyűlés után a kórház a Bars vármegye által felajánlott és Hizér községben levő megyei házban megnyilt, a hol már ez évben 6, a következőben 85, egy évvel később 112 és 1866-ban már 130 beteget vettek fel.
A kórház alapja, a vármegye közönségének áldozatkészsége következtében, folyton gyarapodott. Ferencz Károly főherczeg 100 frttal, ő felsége a király 500 frttal járult az alaphoz. Mikor azonban Keglevich Viktoria grófnő, a már az ötvenes években felállíttatni szándékolt kórház és leányiskola czéljára gyűjtött összeget, mely időközi kamataival 20,000 frtra emelkedett, a megyei kórháznak átadta, az alap annyira növekedett, hogy 1873 május 23-án megszerezhette az aranyosmaróti Lipovniczky-féle házat, akkori tulajdonosától: gróf Migazzi Vilmostól 7000 frtért, minek következtében a hizéri kórházat Marótra helyezték át és a kórház 1875 január 1-től közkórházi jelleget nyert. Ezen kórház kiépítéséhez a terveket dr. Benkő Lajos, Bars vármegye jelenlegi kir. tanácsos főorvosa, Kolbenhayer budapesti építész által terveztette a saját költségén és a kórháznak adományozta. 1876-ban felépítették 6500 frt költséggel a jelenlegi, II. számú pavillont, a melyben négy kórteremben 20 betegágy áll, 1886 május havában pedig megkezdték a homlokzati 224rész átépítését, melyet egy évvel később már be is fejeztek. A kórház most 3 különálló pavillonból ál. Legutóbb, abból az alkalomból, hogy a Keglevich Viktoria-féle alapítvány 48,000 koronára egészíttetett ki, ennek egy részét, 18,000 koronát, a kórház mögötti két lakóház megvételére használták fel, miután a kórházi helyiségek szűkeknek bizonyultak. Most a betegek részére 55 felszerelt ágy áll rendelkezésre és pedig 4 kórteremben 10–10, – 3 szobában pedig 5 beteg és a hevenyfertőző kórokban szenvedő betegek részére a legutóbb vett épületben 10 beteg számára. A beteglétszám évi átlaga az utóbbi időkben megközelítette a 400-at. Az ápolást és élelmezést 5 irgalmas nővér látja el. Kórházi orvos és igazgató: dr. Lányi Benedek.
A LÉVAI KÖZKÓRHÁZ.
Münz Márk felv.
1900-ban Keglevich István gróf, anyja Falkenhayn-Keglevich Viktoria grófnő elhalálozása alkalmából, 1000 koronát adományozott a kórháznak. Állandó jóltevői közé tartoznak József főherczeg, gróf Erdődy Imréné, Rimély Károly püspök, az esztergomi főkáptalan és herczeg Odescalchi Arthur.
