Stubnya.
Stubnya.
Nem fekszik ugyan Bars vármegye területén, de tulajdonjogilag idetartozik Stubnya-fürdő, Körmöczbánya város ősi birtoka. Eredete majdnem a honfoglalás koráig nyúlik vissza és az első okleveles említést IV. László királytól 1281-ben találjuk. 1423-ban már Zsigmond király is megfordult ott kíséretével, a XV. század végén Korom Bálint és Maithényi Mihály pereskednek fölötte és az utóbbinak a halálával, 1504-ben, Maithényiné második férjének, Zabláthszky György trencsényi főispánnak a birtokába került, a ki a forrásokat már körülkeríttette és faházat építtetett melléje. E tulajdonos halála után Körmöczbánya lett a fürdő birtokosa és ekkor kezdődik a fürdő virágzása. 1549 és 52 között elkészült az új fürdő, a mely ma „Vörös Tükör” név alatt ismeretes, míg a régi medencze a mai „népfürdő”. 1593–94-ben épült a ma is fennálló ú. n. „kőház”. 1616-ban Mátyás király Stubnyafürdő számára oltalomlevelet állíttatott ki. A XVII. század végén azonban e fürdő hanyatlott, 1686 január 1-től Schmidek Tamás báró, mint zálogos birtokot kezelte 40 éven át, míg végre 1726-ban ismét Körmöczbánya birtokába került. A fürdő első ismertetője Chytrateus dr, Körmöczbánya fizikusa volt. 1748-ban Lischovini János városi főorvos valamivel részletesebben ismertette. 1762-ben emelték az új menedékházat és a kápolnát, a mult század elején pedig tetemesen kibővítették a fürdőt, de a mult század végén, Chabada József akkori polgármester, újabb nagy arányú építkezésekkel és parkirozásokkal annyira emelte e helyet, hogy ma egyike a legszebb gyógyfürdőknek.
A fürdőépületek 500 vendég befogadására alkalmasak. Forrása a tiszta hévvizek közé tartozik és hőfoka kétszeresen is meghaladja a 20° Celsiust. Tiszta hévviz, mert benne a szilárd részek (1000 grammban) alig haladják meg az egy grammot. 6 forrása közül 4 tükörfürdőül szolgál. A Stefánia-forrást 229tisztán ivó-gyógymódnál alkalmazzák. A forrásokat 1869–70-ben Nendtvich Károly dr. tanár analyzálta és 1890-ben a budapesti m. kir. vegykisérleti állomás. Javalva van csúzos és köszvényes izzadmányoknál, lobbos folyamatoknál, sérülések következtében létrejött izzadmányoknál, bénulásoknál, idegzsábáknál, a mozgató idegek bántalmazottságainál stb. stb.
Nagyon érdekes a fürdő vendégeinek előkelő névsora, kikre nézve egész 1423-ig visszamenőleg vannak adatok. Zsigmond királyon kívül ott találjuk 1593-ban Puchaim grófnét, 1572-ben Miksa császárt, 1596-ban Venczel tescheni herczeget, 1616-ban Perényi Borbálát, 1624-ben Eszterházy Miklós későbbi nádort és Nádasdy Pál grófot, 1628-ban Pázmány Péter biborost, 1635-ben Rákóczy Pál országbíró nejét, Széchy Máriát és Pázmányt, 1637-ben Wesselényi Ferenczet és Széchy Máriát, 1639-ben Homonnai Drugeth János országbírót, 1640-ben Illésházy Gáspárt, Bethlen Péter grófot, a Forgách, Nyáry és a Haller grófokat, 1642-ben Nádasdy Ferencz grófot, Illésházy Gábor és Pálffy Pál grófot, 1652-ben Barcsay Zsigmondnét Erdélyből, Pálffy Miklós grófot, a krakkói palatinust, Csáky László országbírót, 1653-ban Thököly István grófot, 1659-ben Lippai György esztergomi érseket, 1662-ben Gonzágó herczegnét, 1666-ban Zrinyi Péter horvát bánt, 1669-ben Zichy István gr. udvari kamarai elnököt és Szelepcsényi György érseket és így tovább. A fürdő orvosa dr. Boleman János.
