A garamvölgyi vasút.
A garamvölgyi vasút.
A vasút előengedélyese az előengedély számlájára élt, úgy hogy vele szemben kénytelen volt a vármegye előmunkálati engedélyért folyamodni és egy vállalkozó érdekcsoport az óvadékot a vármegye pénztárába el is helyezte.
Ekkor azonban a kormány vasútügyi politikája új tervvel kezdett foglalkozni. A kormány a komárom–érsekújvár–léva–garamberzenczei vonal iránt érdeklődött s egy ily vasútnak létesítése érdekében egy előkelő pénzintézet foglalt állást. Ez a vasút, mely a mellett, hogy a Garamvölgy nyerstermékeit Pozsonyon át a bécsi piaczhoz közelebb hozta volna, új főforgalmi vonalat volt hivatva létesíteni Oderberg és Fiume között. Egy ily főforgalmú vonal a komárom–érsekújvári óriás nagy költséggel építendő, strategiailag bár fontos, de közgazdaságilag holt vonalnak forgalmát és ilyképen jövedelmezőségét megszerezte volna. A tárgyalások megindultak s Kazy János főispánnak sikerült ezt a nagy tervet is vállalati szerződés megkötése által 284biztosítani. Ezt a tervet az 1895. évi kormányválság buktatta meg. Lukács Bélának utóda a nagy tervet elejtette azzal az indokolással, hogy a komárom–érsekújvári vasútat maga az állam fogja építeni és a vármegye kénytelen volt a garamvölgyi vasút eredeti terveihez visszatérni. A vármegye örömmel fogadta ezt is és a léva–garam-berzenczei vasút 1896 évi október hó 26-án a forgalomnak tényleg átadatott.
A garamvölgyi vasút még a mai alakjában is a három északnyugati irányban haladó vasútirány között a legrövidebb. Mert míg a galanthai irány 373, a hatvani irány 333 km., a garamvölgyi vasúti irány hossza Budapest–Ruttka között csak 308 km.
Daczára a vasút mostoha helyzetének, mely azt két fővonal forgalmi irányától függőségben tartja, daczára annak, hogy a fafuvarozásban a Garamon folytatott talpas közlekedés a vasútnak erős versenytársa, a vasút üzletforgalma emelkedik, brutto-bevétele négy év alatt 229,593 koronáról 270,738 koronára emelkedett, utasainak száma egy millió személykilométer, és teherszállítmánya egy milliót meghaladó tonnakilométer emelkedést mutat. Az elsőbbségi részvények osztaléka pedig 1·38 %-ról 2·21%-ra emelkedett. Az elsőbbségi részvények 5% kamat hátraléka a vasút üzembehelyezése óta az 1901. évig 13·09%.
A vasút üzleti hossza 66,114 km. Építési és felszerelési költsége 5.880,000 korona, mely 2.058,000 korona értékű törzsrészvény és 5.096,000 korona értékű elsőbbségi részvény kibocsátása által nyert fedezetet. A törzsrészvényekből a vármegye 690,000 koronát, a községek és egyes magánérdekeltek 280,000 koronát vállaltak el.
