A lévai áll. tanítóképző.
A lévai áll. tanítóképző.
A lévai állami tanítóképzőintézet érdekében 1869 november havában tette a kezdeményező lépést Mácsai Lukács kir. tanácsos, Bars vármegye tanfelügyelője, a ki a városi közgyűlésen bejelentette, hogy értesülései szerint a közoktatásügyi miniszter hajlandó volna Léván állami tanítóképzőt felállítani, ha a város az épület czéljaira megfelelő telket és 3 holdnyi kültelket, azonkívül pedig az építéshez szükséges anyagot és a szállításra a szükséges munkaerőt felajánlja. Ez előterjesztésre a közgyűlés elhatározta, hogy – tekintve a pénzügyi viszonyokat – mindenekelőtt adománygyűjtő-bizottságot szervez és előjegyez a Mészáros-féle 2360 öl2-nyi telekre, 1500 frt vételárban, az építkezéshez pedig felajánl 500,000 téglát, 200 köböl követ és a szükséges homokot. A míg pedig az építkezéseket befejezik, kibérli a Széchenyi-utczai Kazy-féle házat. Ezenkívül gróf Hunyady Kálmán 25,000, gróf Hunyady László pedig 15,000 drb téglát ajánlottak fel, míg a gyűjtés 3498 frtnyi aláírást eredményezett, melynek azonban csak egy részét fizették be.
Miután a minisztérium ez ajánlatot elfogadhatónak találta, az első évfolyam 1870 október 20-án nyittatott meg. 1871-ben rendezték az első póttanfolyamot, melyben 78 tanító vett részt és az első tanképesítő vizsgát szeptember hó 25-én tartották meg. Miután azonban a kertészeti gyakorlati kiképzés czéljaira felajánlott telek még nem volt átadva, a barsmegyei gazdasági egylet kertjét vették e czélra igénybe. 1871-ben nevezték ki az első gyakorló iskolai tanítót, de mert az intézetnek még külön gyakorló iskolája nem volt, az ág. ev. iskolát engedték át e czélra. A második póttanfolyamon 88 tanító vett részt. Az első igazgatót az 1872–73-iki tanévben nevezték 176ki véglegesen, Szabó Lajos tanár személyében. Az 1873/74-iki tanévet már az időközben felépült állami épületben tartották meg és ugyanez évben alakult az intézet kebelében az „Önképzőkör” is. Az 1879–80-ik tanévben az élelmezés körül történt fontos intézkedés, a mennyiben miniszteri rendelet alapján, az élelmezésnek házi kezelésbe való vétele határoztatott el. 1880-ban a barsmegyei gazdasági egyesület kertje nem lévén tovább az intézet rendelkezésére bocsátható, átvették a várostól felajánlott 3 holdnyi telket, mely azonban hosszú ideig – kertészeti czélokra alkalmatlan volta miatt – alig volt használható. Az 1882–83-ik tanévben a miniszter az intézetnek 4 évfolyamuvá szervezését rendelte el, 1883–84-ben pedig az állami tanitóképzőknél az internátusok felállítását kivánja. 1900-tól 1902 végéig az intézet igazgatója Láng Mihály volt.
A VOLT „NEMZETI ISKOLA” ÉPÜLETE LÉVÁN.
Münz Márk felvétele
A 4 évfolyamú tanítóképzőnek, 25 évi fennállása alatt, 1885–86-ban volt legkevesebb növendéke, vagyis összesen 51, a kik közül 47 vizsgázott. 1894-ben a 11 év óta szünetelő magyar nyelvi póttanfolyam ismét felujíttatott; de csak 18 tanító vett benne részt és vizsgákat nem is tartottak. Az intézetben 25 évi fennállása óta végzett növendékek száma vallásra nézve a következőleg oszlott meg; róm. kath. volt 243, – ev. ref. 45, – ág. ev. 24 – izr. 22. Nyelvre nézve: magyar 224, – német 7 – tót 103. Születési helyre nézve: Léváról 56, – Barsmegyéből 56, – Nyitramegyéből 53, – Hontmegyéből 54, – Komárommegyéből 30, – Trencsénmegyéből 14, – Esztergommegyéből 9, – Zólyommegyéből 6, – Nógrádmegyéből 5, – Liptómegyéből 4, – Pozsony- és Győrmegyéből 3–3, – Árva-, Pest-, Mosonymegyéből és Morvaországból 2–2, – Zala-, Temes-, Sáros-, Borsod-, Hajdu- és Háromszékmegyékből, Budapestről és Bécsből 1–1.
