Barsrudnó.
Barsrudnó.
Barsrudnó, a Garamvölgyben fekvő tót kisközség, róm. katholikus vallású lakossal. E községnek már 1147-ben nyomát találjuk, mikor állítólag a rajnamelléki keresztesek közül telepedett ide egy csapat. A pápai tizedjegyzékben Hrudna néven fordul elő, a mely szerint papja 8 garast fizetett, tehát már akkor sem tartozhatott a legkisebb egyházak közé. Később már a Dóczyakat 20találjuk földesurakul. 1664-ben a törökök a lévai várból kirohanva, Körmöczig hatoltak és Rudnót útba ejtve, akkori kis fatemplomával együtt elpusztították. A lakosok azonban 1675-ben új templomot emeltek, mely 1802-ig fennállott, a mikor a mostani templomot építették. A saskői uradalom után a kincstár lett a község földesura. 1849 január 23-án Collery Ede ezredes, Mangioli Gottfried százados, Giessl Henrik ajdutáns, Menabats Valérián főhadnagy, ez utóbbi sebesülten, továbbá egy orvos, két század vadász, egy és félszázad gyalogság, három század utász és száz vasas, Selmeczről jövet, 7 ágyúval és kb. 60 magyar fogolylyal az itteni plébánián és iskolában száltak meg s másnap innen Újbánya felé indultak. E községben a legrégibb időkben viruló bányászat volt, mely 1870–71-ben azonban már teljesen megszünt. Az épületek Schwarz és Blaschke bányatanácsosok birtokába mentek át, ezektől az érczzúzó művek helyeit és épületeit Prokopecz Ignácz vette meg 1872-ben és üveggyárat alapított, melyet 1887-ben Ruzsicska Vinczének és nejének eladott. E gyárat most az özvegy bírja és tartja üzemben. Ezenkívül a régi aknákból kifolyó és dús timsótartalmú vörös vízből a Strobentz testvérek czég okker-festéket állít elő. A község határában fekvő Hradek nevű hegyen régi várnak a nyomai látszanak. A község lakosainak száma 693. Van saját postája, távirója és vasúti állomása.
