Bélád.
Bélád.
Bélád, az aranyosmaróti járásban fekvő kisközség, nagyobb részt róm. kath. vallású, magyar és tót lakosokkal, kiknek száma 300. E községről már 1156-ban van okleveles említés, a mikor mint a barsi parochiához tartozó község szerepel. 1265-ben a sághi prépostság alapító levelében is meg van említve. 1384-ben a ghymesi Forgáchok kapják és 1386-ban is birták, a mikor is Ghymes vár tartozéka volt; 1542-ben Nicolaus Gyenes de Kis Herestyén is egyik itteni birtokos. 1573-ban, a mikor már Kis-Bélád néven találjuk, a törökök feldúlták. 1662-ben Bélády Gáspár de Kis-Bélád bírja; 1676-ban Bélády Farkas és Bélády János laknak az itteni nemesi kúriában. Ez után a Malonyay család a földesura és ekkor már tót nevével is találkozunk Bale-Beladics alakban, míg a XVIII. század vége felé, a mikor már az Ilovay család a birtokosa, a község neve Belád és Beladicze változatokban fordul elő. A Malonyayak után a Jeszenszkyek következtek, majd Majthényi Bálint. Most Szent-Ivány Oszkárnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a XVIII. század végén Jeszenszky Károly építtetett, de csak 21földszintesre. 1810 körül a kastély leégett és ekkor építették reá az emeletet. 1874-ben került a mostani tulajdonos birtokába, kinek itt a 36 szobából és teremből álló kastélyban, mely most áll teljes kiépítés és átalakitás alatt, rendkívül becses és nagyértékű gyűjteményei és műkincsei vannak. Maga a könyvtár több mint 2000 művet tartalmaz, képtára is rendkívül érdekes és a régi mesterek gyűjteménye, kb. 60 darabból áll, köztük Giulio Romano, Tizian, Leonardo da Vinci, Caravaggio, Moreto, Cigoli, Palma, Bassano, Giambettista Tiepolo, Altomonte, Vivarini, Arnold van Boonen, Gonzales Coques, Cornelius v. Poelenburg, Peter van Sligeland, Elzheimer Adam, Francois Boucher, Samuel van Hoogstraten, Adrian Brouwer, Balen és Brenghel, Hendrik met de Bles, Adrián van der Werff, Egbert van Hemskerk, Jan Josef Horemans, Verschuring sen., Adrian van Ostade, Gaspar Netscher, Berchem Brackenburg, Joost Cornelis, Drog-Sloot és David Teniers művei. Az újabbkori festők mintegy 50 művel vannak képviselve. Az aquarellek, pastellek és kézi rajzok száma kb. 60, a legkiválóbb mesterektől. Eredeti réz- és fametszet-gyüjteménye mintegy 600 darabból áll. Remek miniatur festményeinek a száma kb. 30 és ugyanannyi a szoborművek száma is, melyek szintén régibb és újabb mesterektől származnak. Vannak itt továbbá gyönyörű és becses Limoges emaillképek, elefántcsont relieffek, fafaragványok, vert ezüst edények, bronzok, több érdekes régi óra, Sobiesky üvegserlege, díszes vésetekkel, czimerrel és „Vivat Joannes tertius Rex Poloniae” felirattal, számos régi nippek, kasszetták, Cloisonnet-edények stb., kb. 200 drb. A porczellán, kőedény, fayence és majolika műtárgyak meghaladják a 300 drbot és e gyüjteményben képviselve vannak Vieux-Vien, Vieux Saxe, Frankenthal, Fürstenberg, Nassau és Sévres, továbbá van sok ó-majolika és római terracotta. A kastélyhoz tartozó parkban álló mausoleumban egy Fadrusz János által készített sarkophag van. A községhez tartozik Csekény, vagyis Cseke, továbbá Dolina és Világos puszta. Csekény hajdan Kis-Cseke néven község volt, melyet 1527-ben a törökök elpusztítottak. A község postája Nagyherestény, távirója és vasúti állomása Zsitvaújfalu.
