Besse.
Besse.
Besse, kisközség a verebélyi járásban, 518 magyar lakossal. E községhez van csatolva Setétkút is, mely azelőtt önálló község volt és melyről lentebb bővebben emlékezünk meg. Bessét már a pápai tizedszedők jegyzéke is említi. 1298-ben és 1359-ben az esztergomi káptalannak bizonyságleveleiben szerepel. 1628-ban II. Ferdinánd Prágában kelt oklevelében Dillesz Pétert és fiait a barsmegyei Besse és nagysárói s a trencsénmegyei Turna, Szadlicsnó és nemes-rédeki birtokrészeikben megerősíti. A 17–18-ik században a Hunyady, Kelecsényi családokon kivül a Dillesz, Csányi, Pompos, Vargha és Besse családok bírják a Kis-Besse és ördögkúti pusztákkal együtt. A Hunyadyak régi birtokai közül való; 1848 előtt Kelecsényi Zsigmond is birtokosa volt, most pedig Kelecsényi Rafael bírja. A községben két templom van. A katholikus templomot 1770-ben építették, a református templom 1894-ben épült. Besse egyike a leggazdagabb palaeolith és neolith korszakbeli lelőhelyeknek. Innen kerültek az 1876-iki nemzetközi őstörténelmi kiállítás nevezetes bronztárgyai és 1902-ben egy mammut-csontváz. Setétkút négy elpusztult telkéről az 1657-iki összeírás emlékezik meg. Előzőleg már 1573-ban is a török pusztította. A mult században még önálló község volt. Földesura az ősi Lüley család volt. Az 1852-iki nov. 23-iki ősiségi pátens alapján a zálogbirtokos Kelecsényi Zsigmond és Rafael tulajdonává lett. Postája van, távirója Léva, vasútja Nagymánya. Ide tartozik Kullantó puszta is.
