Csata.
Csata.
Csata, garammenti magyar kisközség. Lakosai róm. katholikusok és számuk 1656. E községet az esztergomi káptalan egyik oklevele 1405-ben említi. Hajdan itt pálos-kolostor volt és e kolostor birtokosa most a közalapitványi uradalom. A mult század elején a lekéri apátság is földesura volt, most pedig Pálffy Miklós herczegnek is van itt birtoka. 1709-ben Rákóczy Ferencz erős hidat veretett Csatánál a Garamon és ezen indította útnak Érsekujvár felé Károlyi seregének egy részét Ebeczky István vezérlete alatt. E hidat azonban a császáriak később szétrombolták. Az ide tartozó Csuda puszta már a XVIII. században Pálffy Károly gróf birtoka volt. 1848-ban itt lakott – mint az uradalom bérlője – a szabadságharcz tábornoka: Guyon Rikhárd. A Gényi dűlő egy elpusztult község emlékét tartja fenn. Csatánál hagyja el a Garam Bars vármegyét. Katholikus templomát állítólag még a pálosok építették. Van postája, távirója és vasúti állomása. E községhez tartozik Józsefháza puszta is.
