Fenyőkosztolány.
Fenyőkosztolány.
Fenyőkosztolány, az aranyosmaróti járásban fekvő tót kisközség, 1127 róm. kath. vallású lakossal. E község előbb Hrussó vár tartozéka volt és mint ilyent találjuk említve 1424-ben, a mikor neve Fenyekostolan alakban fordul elő. Mátyás királynak egy 1486-iki oklevelében Kosztellan néven szerepel. Később a tapolcsányi uradalomhoz tartozott és a mint annak urai változtak, úgy változtatta e község is gazdáját. 1537-ben Hrussói János volt a birtokosa, aki itt valami bányát nyitott meg. A község határában van az úgynevezett Zsiványtorony, mely úgy látszik a hrussói várhoz tartozott és annak egyik elővédműve volt. Később valószinűleg rablóknak szolgált tanyául és innen vette mostani elnevezését. A tapolcsányi uradalmat Károly Lajos cs. és kir. főherczeg a mult század végén vette meg és örököseitől vásárolta József főherczeg. Egyháza már 1332 előtt fennállott, de elpusztult és a mostani katholikus templomot Keglevich Zsigmond biboros építtette 1797-ben. A mult század elején, a Breszó nevű irtvány-telep mellett aranybányát kezdtek mívelni, de később abbahagyták. Ugyanakkor üveghuta is volt itt. A határban gazdag barnaszénbánya van, mely József Ágost főherczeg tulajdona. E községhez tartoznak Kazimir, Alsó és Felsőlucsnó, Drienki, Nemcsek, Bresov, Boriszko, Levászovszka, Lukácsov, Bosiak, Modos-Victoris, Halastó és Horka irtványos telepek és puszták is. A község postája és távirója Aranyosmarót, vasúti állomása Kistapolcsány.
FÜSS. – A BARLANGHY-FÉLE KASTÉLY (MOST ELBOGEN KÁROLYÉ).
Saját felvételünk
