Garamszentbenedek.
Garamszentbenedek.
Garamszentbenedek, a Garamvölgy legszebb pontján, az ú. n. tót kapun túl, a szűkülő völgynyílás elején fekszik. Garamszentbenedek, magyar és tót kisközség, 1162, legnagyobb részben róm. kath. lakossal. A híres szentbenedeki apátság székhelye, melyet 1075-ben Géza király alapított. Itt állott a benczés szerzetesek híres monostora és díszes egyháza. Az apátság alapító levelét megerősíti később II. István, II. Endre, IV. Béla és I. Károly. Időközben 1156-ban Martirius esztergomi érsek erősíti meg Szent László adománylevelét, míg II. István 1124-ben a tiszai halászatot adományozza az apátságnak. II. Endre 1209-ben a főpapi jelvények viselésének jogát eszközli ki a pápától az apát számára. III. Incze pápa 1209-ben megerősíti a monostor jogait, mig II. Endre a monostor népeit részesíti kiváltságokban, a mikor is Ivó volt a monostor apátja. 1212-ben Szent Erzsébet megerősíti II. István adománylevelét. 1217-ben András király felruházza Szent-Benedek mezővárost ugyanazokkal a jogokkal, melyekkel akkoriban Székesfehérvár, Pest és Ó-Buda bírt; e jogokban az újonnan ide települő magyarok, szászok és tótok is részesültek, felmentvén őket minden adó és vám alól. 1225–26-ban Lőrincz, 1228-ban Cena volt az apát, ki a makranczos udvardi jobbágyokat úgy büntette, hogy a fél fejüket leborotváltatta. Ugyanekkor már az apátság mint hiteles hely működik. 1269-ben Dénes comes Barbata nevű birtokát adja az apátságnak. 1272-ben V. Istvántól újabb adománylevelet kap. Ez időben Selmeczbánya rendszeres adót fizet az 34apátságnak. 1292-ben Mihály és Endre mesterek Rosznicza földjét adományozzák az apátságnak. A szent-benedeki monostort, Albert király halála után következett trónvillongás idején, az Erzsébet királyné fia pártjára állott körmöcziek, zólyomiak és ujbányaiak elfoglalták és felégették, miért is Rozgonyi Simon, egri püspök 1442 május végén Selmeczbányát ostrom alá vette. De a kolostor csakhamar felépült, azonban a husziták kezébe került, kiktől 1451-ben Hunyady János foglalta vissza. Ekkor erősítették meg a monostort védművekkel és fallal. 1483-ban készült el újra a templom és ekkor szentelték fel másodszor. 1462-ben Mátyás király a hiteles hely elveszett pecsétje helyett új pecsétet adományoz az apátságnak és azonkívül becses ereklyéket, többek között az üdvözítő ruhadarabját, Krisztus vérével, melyet a király II. Pál pápától kapott. 1528-ban Jakab apát lemond az apátságról Thuróczy Miklós javára, 1536-ban azonban már Ferdinánd király adja ki azt a rendeletet, melynek alapján az esztergomi káptalan az apátságot és birtokait magához válthatja. 1565-ben már a káptalan királyi adomány czímén az apátság tényleges birtokosa és birtokai „Szentbenedeki uradalom” czím alatt szerepelnek. Több izben volt a törökök kezében, a kik természetesen erősen megrongálták. 1623-ban Bethlen Gábor vezére: Horváth István tartotta megszállva, 1703 október 30-án, a Rákóczy-féle szabadságharcz alatt Schlick és Forgách hadai bevették és 1709-ig a császári csapatok tartották megszállva. 1714-ben a pestis pusztított a községben és a vármegye területén, de a Szent Kereszt feltalálásának emléknapján megszünt. Ennek az emlékezetére a vármegye az apátsági templom közelében, hegytetőn, kápolnát emeltetett, melyben évenként e nap emlékére nagy hálaadó isteni tiszteletet tartanak. 1783 április 26-án és ez után több ízben tartotta itt a vármegye gyűléseit. Az apátsági templom a monostorral együtt 1881-ben leégett, de legutóbb alaposan és stylszerűen restaurálták és Simor János herczegprimás 1889 szeptember 29-én fényes ünnepséggel szentelte fel. A templom sírboltjában nyugszik Koháry István, a Léva ostrománál elesett kapitány és a Koháry család több tagja. A templomra a Koháry és a Keglevich családok 3375 forint alapítványt tettek, Galgóczy püspök meg a szegények javára 3465 forintot helyezett el. A községhez tartozó dűlő-nevek is érdekesek. A Varticska dűlő egy hajdani őrtorony helyét jelzi. A Szent-Kereszt dűlő azelőtt szőlő volt, melynek termését Szent-Keresztre az érseki nyaralóba szállították. A Zsemléki dűlő a mult században Zsemléky esztergomi kanonok birtoka 35volt. Az apátsági templomon kívül még egy kath. temploma van a községnek. A község határában kőszéntelepek vannak, de ezek nincsenek mívelés alatt. A községnek van postája, távirója és vasúti állomása.
GARAMSZENTBENEDEK – A ZÁRDA DÉLI OLDALA.
Saját felvételünk
GARAMSZENTBENEDEK – A FOGADALMI KÁPOLNA.
Saját felvételünk
