Geletnek.
Geletnek.
Geletnek, a Garamvölgyben fekvő tót kisközség, 911 róm. kath. vallású lakossal. Közjegyzőségi és m. kir. erdőgondnoksági székhely. Géza fejedelem 1075-ben a község felét a szent-benedeki apátságnak adományozza, a mikor az oklevélben Gelednuk néven találjuk említve. 1237-ben IV. Béla a község adójának két harmadát ítéli oda az apátságnak. A tatárjárás után a pápai tizedszedők jegyzékében Gelenek alakban van felemlítve és papja 12 garast fizetett. 1483-ban már Kálnai László barsi főispán a földesura és ő építtette az itteni katholikus templomot is, melyet 1508-ban átalakítottak. Gótikus részletei maig is látszanak. 1494-ben már mint várost találjuk említve és mint mezőváros szerepel még 1637-ben is. Ez időből való pecsétnyomóját a községházán őrzik. A Kálnaiak után a Dóczyak birtokába került, kik itt erős várkastélyt is építtettek, melyet Thököly Imre is vívott és részben le is rombolt. 1663-ban a török pusztította el a községet. Azután a kir. kincstár birtokába került és maig is az a tulajdonosa. A Dóczy-féle várkastélyt később – alakját meghagyva – restaurálták. 1728-ban a község teljesen leégett és templomának is csak a szentélye maradt meg. 1900-ban a község határában négy kiló ezüstpénzt találtak I. Lipót idejéből. A leletet az államkincstár beváltotta. A község határában kitünő trachit- és édesvízi kvarczbányák vannak, melyeknek köveiből híres malomköveket faragnak. A községnek Hlinik volt a tót neve. A mult század elején ide tartozott egy Záhorcsa nevű telep is, melynek 56 lakosa volt. Van postája, távirója és vasúti állomása.
GELETNEK. – A DÓCZY-FÉLE KASTÉLY (MOST A KINCSTÁRÉ).
Saját felvételünk
