Jánosgyarmat.
Jánosgyarmat.
Jánosgyarmat, a körmöczbányai hegyek között fekvő német kisközség, 1856 róm. kath. vallású lakossal. A XIV. században telepített német község, melyet akkori hospesének neve után Drechslerhai-nak neveztek. Később azután már Janó-Lehota tót nevével is találkozunk. Az esztergomi érsekségé volt és a szentkereszti uradalomhoz tartozott. Később a beszterczebányai püspökök lettek a birtokosai. Érdekes katholikus temploma a XV. században épült. 1487-ben már mindenesetre fennállott. A XVI. században Révay püspök restauráltatta a templomot. Lakosai a reformáczió idejében az ág. ev. vallásra tértek át. Az ellenreformáczió alatt, jó ideig, azzal vezették félre a katholikusokat, hogy lelkészeik látszólag a katholikus szertartások és formák 40betartásával végezték az isteni tiszteletet, mígnem azután lelkészeikkel együtt mégis kénytelenek voltak katholizálni. E községben született Barsi József (azelőtt Hammel) történetíró és statisztikus, a Magy. Tud. Akadémia tagja, kinek atyja itt kántortanító volt. 1804-ben az egész község leégett és a templom is megrongálódott, 1873-ban pedig a kolera látogatta meg a községet és megtizedelte lakosait. A községnek postája van, távirója és vasúti állomása pedig Garamszentkereszt. Ide tartozik Stale és Imre fürésztelep is.
