Nagysalló.
Nagysalló.
Nagysalló, garamvölgyi magyar nagyközség, 2590 róm. kath., ev. ref. és ág. ev. vallású lakossal, kik között azonban az evang. reformátusok vannak a legtöbben. Ősrégi magyar község, mely 1112-ben már a zobori apátság birtoka, melyet azután Kálmán király a saját uradalmához csatolt. Az esztergomi káptalan XIV. századbeli statutumaiban Salló mint a barsi főesperesség egyik főbb helye van említve. 1311-ben az érsekség többi birtokaival együtt Csák Máté ezt a községet is feldúlta. 1488-ban már az esztergomi érseknek itt vámszedő helye is van. A török dúlások alatt sokat szenvedett a község, mert az 1561-iki érseki vizsgáló, jelentésében megjegyzi, hogy a törökök az egész vidéket kirabolták, elpusztították, a lakosságot leöldösték és Szentmiklóssy Márton akkori licentiatus plébánost is többszörösen megsebesítve, félig 58halva hagyták. 1579-ben a nagysallói lakosok a szent-benedeki convent előtt megveszik Farkas Ferencztől, Farkas Ferencz és betlenfalvi Turzó Katalin fiától a leveledi praediumot. 1620-ban Bélaváry Dávid volt itt az érsekség tiszttartója. 1650-ben már iskolája is szerepel és akkori rectora Bornemisza György volt. A Rákóczy-féle felkelés alatt is sokat szenvedett a község úgy, hogy lakosainak száma a felére szállott le. 1708-ban Farnad, Nagy-Ölved, Kural, Bart és Kéty esztergommegyei községek is a sallói érseki tiszttartó kerületéhez tartoztak. Az idő folyamán a község nevét hol Sarló, hol pedig Sárló változatokban találjuk, sőt a mult század elején Velke-Sarluhi tót néven is. Akkoriban híres lótenyésztése volt és vásárai is nagyon látogatottak voltak. 1849 április 19-én itt vívták ki a szabadságharcz egyik legszebb fegyvertényét a magyar csapatok. Ennek emlékezetére Bars vármegye közönsége 1876-ban szép gránit-obeliszket emeltetett, melynél Nagysalló hazafias közönsége a csata évforduló napján évről-évre lerója kegyelete adóját. Egyháza már 1397 előtt fennállott és két temploma volt, de a hívek a református vallásra tértek át. Templomai a török dúlások alatt pusztultak el. A mostani katholikus templom 1745 és 1750 közöt, a református pedig 1784-ben épült, az egyik ősi templom helyén. A községhez tartozó Nagyhalom dűlő a török világ emlékét tartja fenn, a mennyiben e halmot a törökök emelték a síkságon őrhelyül. A községnek van postája, távirója és vasúti állomása. Ide tartozik Zálogos puszta is.
NAGYSÁRÓ. – A GYURCSÁNYI-FÉLE KASTÉLY (MOST GRÓF HUNYADY KÁLMÁN ÖRÖKÖSEIÉ).
Saját felvételünk
