Éghajlati különbözőségek. Sík területek.
Éghajlati különbözőségek. Sík területek.
Bars vármegye az országnak mezőgazdaságilag előrehaladt megyéi közé tartozik. Már néhány évtized óta kitüntek egyes birtokok a belterjesség felkarolásával s az újabb időben, a czukorrépa-termelés felkarolása ezt az intenzivitást nagy mértékben fokozta. A vármegye hosszas, északról-délre irányuló alakja okozza azt, hogy míg déli és középponti része a száraz magyar Alföld éghajlati jellegével bír, addig felső része, az ú. n. felső-magyarországi éghajlat jellegét viseli magán, a mi dúsabb csapadékviszonyaiban, zordabb teleiben és hűvösebb nyaraiban nyilvánul. Ez az éghajlati különbség és az orografiai viszonyok, a megye gazdasági viszonyainak eltérő megitélését teszik szükségessé. Sík területei a vármegyének: a Garam völgye, a mely a vármegye délkeleti részén Csatától Garamkovácsiig, az Alföldhöz hasonló sík területet alkot; – második sík területe a Zsitva völgye, mely a vármegyének délnyugati részében Besenyőtől Kistapolcsányig huzódik. Harmadik síkja az oszlányi járás, a Nyitravölgynek egy szelete, a mely a megye északnyugati részén terül el. Ezek alkotják a megyének sík, tehát gazdag részeit. A Garamvölgy és Zsitvavölgy között terül el az úgynevezett Cserhát dombvidéke, a melynek területén dombok, völgyek, szántók, rétek és erdők váltakoznak. Az egész vidék tehát dombos, de túlnyomóan mégis a szántóföldek alkotják. Ellenben a Garamszőlős, Kovácsi és Aranyosmarót, illetve Kistapolcsánytól északra elterülő vidék, már a szó szoros értelmében hegyvidék, a hol a mezőgazdasági czélokra szolgáló földek a nagyterjedelmű lomb és tűlevelű erdőrengetegek között úgyszólván csak oázisok; csakis az Újbányától Garamberzenczéig húzódó és Garamszentkeresztnél szépen kitáguló felső Garamvölgye alkot számbavehető és összefüggő, nagyobb mezőgazdasági területet.
A LÉVAI URADALOM NAGYKÁLNAI SZESZFINOMÍTÓJA.
Saját felvételünk
