Sertéstenyésztés.
Sertéstenyésztés.
A sertéstenyésztés átmeneti korszakát éli. A nagy- és középbirtokok a sertéstenyésztéssel ez ideig csak a házi szükségletek arányában foglalkoznak és a kisgazdáknál sem válhatott ez nagyméretűvé. Tehát csak kistenyésztésről lehet beszélni, mert nagyobb tenyészet az egész megyében nincs. Eddig a mangalicza és felvidéki hosszú orrú disznó lett össze-vissza keresztezve, tenyésztve. Az újabb időben azonban Yorkshire, Poland-China és Berkshire-vér lettek keresztezésre felhasználva, úgy, hogy nagy keverékből állana a tenyésztés, ha a sertésvész az állományt rendszeresen meg nem harmadolná, vagy felezné. A megye városai Kőbányáról is importálják a hízott anyagot, meglehetős mértékben. A sertéstenyésztés iránya azonban fordulat előtt áll. A tejszövetkezetekkel együtt, azokkal lépést tartva, fog felkarolást nyerni a Yorkshire-tenyésztés s a hús-sertéstenyésztés, a mely a tejhulladékokon fogja feltalálni létezésének feltételeit. Egyes birtokosok már is foglalkoznak a Yorkshire- és Berkshire-tenyésztéssel és ezek előpostái a jövő fejleményeinek, melyek már legközelebb Barsmegyében is várhatók. Így Yorkshire-tenyésztése van Botka Zoltánnak Kis-Vezekényben és Berkshire van az oszlányi járásban lévő cserenyei gazdaságban. A mangalicza tehát kell, hogy tért adjon az angol hús-disznófajoknak, úgy a mint a magyar fajta marha eltűnt a tarka marhafajták vérkeveredése által.
