A Becse-Gergely nemzetség.
A Becse-Gergely nemzetség.
A Becse Gergely nemzetségből Csata fia Becsei Imre szerepel első ízben a vármegye területén. Családnevét a fejérmegyei hasonnevű helységtől vette. Becsei Imre (1322–1331) Bars vármegye főispánja és lévai várnagy volt. Fia Töttös (István) 1334-ben barsi főispán, majd kir. főajtónálló és ó-budai várnagy, ennek testvére Zelizi Vesszős (György) 1334-ben barsi főispán és lévai, majd 1342-ben saskői várnagy. (Meghalt 1364.) Becsei Töttös 1341-ben Baracska, 1350-ben pedig fivérével együtt Zeliz és Udal birtokosa. (Gr. Zichy okmt. I., 630., II., 417.) Vesszős fiainak: Jánosnak, Vesszősnek és (Tövises) Tamásnak, továbbá Töttös fiának Lászlónak kérelmére, Lajos király 1364-ben a Zeliz, Udal és Nyir birtokokra vonatkozó oklevelét átírja. (U. o. III., 225.) Ez a László a Báthmonostori Töttös család őse és 1379-ben Nyir, Kerek-Udvarhely és Mindszent-Malmos birtokába iktattatik. (U. o. IV., 99.) Tamástól pedig a Zelizi Vesszős család származik, mely 1383-ban Ágó, Martond és Zeliz, 1388 körül pedig Kis-Sarló, Peszek, Vezekény és Tótbaka birtokosa. (U. o. IV., 265.) A Báthmonostori Töttös családnak Lászlóban magvaszakadván, II. Lajos király Zelizt 1516 decz. 15-én Bakócz Tamásnak adta. (Századok, 1888., 100.)
