A Divék nemzetség.
A Divék nemzetség.
A Divék nemzetség, a Felvidéken ősi birtokos, az oklevelek szerint legelőször Turócz vármegyében tünik fel (1246), azután Trencsén, Nyitra és Bars vármegyékben terjedt el. Első ismert őse Folkmár, kinek fiai közül Bán 5161267-ben zálogba veszi a Próna nevű birtokot rokonától, Divéki Akur fia Akurtól. Másik fia Kozma, Divék-Újfaluban szomszéd birtokos (1271). Az előbbi a Bossányi, az utóbbi az Ujfalusy család őse, ki a XIII. század végén tűnik fel Győrödön, melyet 1293-ban vett meg. (Hazai oklt. 136.) Barleus és Iroszló, a Bossányi család ősei, 1300 jún. 19-én Vezekényt nyerik III. Endre királytól.
A Divék nemzetség birtoklása a Felvidéken messze visszaszáll az Árpádkorba. Már a XIII. század derekán terjedelmes birtokos volt és sok ágra oszlott. Ezen nemzetségből Bars vármegyét leginkább a Majthényi, Bossányi és Bacskády családok érdeklik közelebbről.
A Majthényi család azonban Barsban csak 1434-ben szerez nevezetesebb birtokot, a kesselőkői váruradalmat. A Bossányiak egyik ága (később bárói ág) pedig Nagy-Ugróczon, míg a bacskafalusi Bacskádyak többfelé birtak Bars vármegyében, a legújabb időkig, jelesen a XV. században Ebedeczen is.
