Lakodalmi szokások.

Teljes szövegű keresés

Lakodalmi szokások.
A lakodalmakon némely községben csaknem az egész falu részt vesz. Sok helyen a vendégek tyúkot és süteményt visznek. Ha a menyasszony más falubeli, lovasbandérium és kocsisor kíséri. Kezdődik a háztűznézésen, követi a kendőváltás, azután kitűzik az esküvőt, a vőfélyek czifra mondókákkal meghívják a vendégeket, esküvő után következik a menyasszonykikérés, azután a lakzi, melynél a vőfélynek minden tál ételt verssel kell kísérni. Némely helyen a menyasszony guzsalyának és ágybelijének a kiváltása és a kásapénzszedés is dívik. A táncz természetesen majdnem mindenütt virradatig tart, sőt némely esetben másnap délig is.
A leginkább használt hivógató vers a következő:
Dicsértessék a Jézus-Krisztus!
„Meghajtom magamat mély tisztelettel
S egy pár szót szólok rebegő nyelvemmel:
Eevagyok bocsátva, mint Noé galambgya,
Ki zöld ággal tére vissza a bárkába.
Én is, mielőtt a házamba betértem
S ezen tisztes házat ime megkerestem
S csak röviden szólok egy pár szemil fölött,
150Kiket a szerelem egymáshoz vezetett.
Tudjuk, hogy (Kis Pétert) is csak az vezeté,
Hogy a (Nagy Juliát) magának eljegyzé,
Hogy együtt futnák meg a földi íletet,
Kiket a szerelem egymásho’ vezetett.
Paradicsomban az Isten így rendűte,
Mikor az első embert megteremtette.
Azírt tehát átalam szólítja magukat (Kis Péter)
A jövő (kedd)-re tisztessíges ebídhez, vagy vacsorához
S a mellett egy pár pohár bor elfogyasztásához.
Sziveskegygyenek tehát megjelenni. E szó mondásom.”
A menyasszonykikérést a násznagy közvetíti, a mire a vőfély a következőképpen hívja fel:
„Tisztőt násznagy uram és érdemes vendíg-koszorú! Köldetísem és idejövetelünk okárul akarník nehány szót szónyi, ha szívesek lesznek meghaagatnyi.”
„Isten már a világ teremtísekor rendőte a páros íletet, azt mondván: nem jó az embernek magának lennyi. Ezt a szent igasságot a világ teremtísitűl fogva e mai napig is bebizonulva és igazulva láttyuk, azírt egyházi és pógári törvínyeink is a házasságot szüksígesnek és az ember jólítínek és boldogságára nézive hasznosnak ismertík el. Midőn e czílbúl a mai vőlegínünk e ház írdemes urának ides lányát magának ílettársul kiszemlíte és a háromszori kihirdetés után mai napon vallásunk szent szokása szerint frigyre is líptek és a házasság szoros lánczával össze is köttettek, nincs más hátra, mint hogy szerető násznagyuramat főkírjem, mikíp követelíse által odahasson, hogy a mi mennyasszonyunkat, mint már a mi vőlegínyünknek tulajdonát, mint hitves-párját, rendeltetíse czíljábul az ű holmijával, ruházatával és bútorával együtt ez alkalommal nekünk kiadni szüveskegygyík és küldetésünk és fáradságunk sikerét eszközölni pedig ne terheltessík. E szó mondásom.”
A vőlegény és menyasszony megáldásakor a következőket mondják,
„Ábrahámnak Istene, Izsáknak Istene, Jákobnak Istene hajcsa egybe szüveteket, álgyon meg magzatokkal, álgyon meg szeretettel, hogy ides apátok, ides anyátok örömire és más emberek tisztessígire, s az Úristen dicsősígire íhessetek. E szó mondásom.”
A vendégek a következő mondással szoktak beköszönteni:
„Dicsírtessík a Jézus-Krisztus szent neve, örvengyen lölkünk, vigaggyon szivünk, hálát mongyon nyelvünk az egek urának, hogy megengette írnünk ezt az örvendetes szent napot. Az úr Jézus neviben kivánom e ház urának: hogy az Úristen ítesse erőben, egíssígben, szeretetben, bíkessígben minnyájunkkal együtt. Szivembül kivánom. E szó mondásom.”
Mikor a lakzinál az első tál ételt behozzák, a vőfély a következő mondókát mondja:
„A mi böcsületes, jámbor atyánkfia ezelőtt harmadnappal általom tisztöltette magukat a mai dicsősíges napra egy tisztessíges ebídhöz, vagy vacsorához. De az idő rövidsíge mián, a mi ebídünk vacsorává változott. Ez a böcsületes, jámbor atyánkfia azon iparkodott, hogy igíretit mikínt teljesítse. Tyúkait levágatta, madarait leölette és az első tál ítelt átalam beküldette, s ez a böcsületes, jámbor atyánkfia kivánnya az Úristentül, hogy a ki az ő ítelibül és italábul részt vesz, az Úristen szolgáltassa testinek táplálására, lelkinek pedig vigasztalására. E szó mondásom.”
A másik tál ételnél:
„Itt van a tehénhús mártással, tormával,
Jobb ez mint a héring, a vörös hagymával.
Ábrahám is ijjennel éle Sárájával,
Azért ílt oj soká a kedves párjával.
Bátran tehát ebbül, minnyájan egyenek,
Jó nagy szeleteket tányérra vegyenek,
Arra bűven mártást, de sót is tegyenek.
Húzd rá Bandi koma, hogy vígan legyenek.”
A káposzta föltálalásakor:
„Paradicsomkertbül ippen most írkeztem,
Mej gyönyörű kertnek gyümölcsébül ettem,
Jóllehet, hogy ottan soká kertíszkettem,
Szíp fejes káposztát bűven termesztettem.”
151Tyúkhústálaláskor:
„Szegíny kis tyúkocska tegnap kapargatott
És most már a víre vígkíp kiontatott,
Kísőbb forró vízbe meg is koppasztatott
És mostan a táblán föltrancsíroltatott.”
Sült húshoz:
„Itt hozok sülteket számtalan sokfélit,
Köszörüjje meg hát ki-ki kése élit,
Hogy el ne csebitsa (így) tányérjának szílit,
Húzza kend meg komám rekedt hegedűjit.”
Kásafeladáskor:
„Köleskását hoztam még pedig czukrozva,
Apró szőlővel van jól kipallérozva,
Meg van a teteje pörczözve, zsírozva,
Nem is kapta ezt meg a tűznél a kozma.”
A kásapénzszedéshez itt is ugyanazt a verset mondják, mint mindenütt másutt.
A vendégek a vendégháztól való távozás alkalmával rendesen a következő mondókát szokták mondani:
„Hálaköszönet a kegyelem Urának, meg e tisztessíges jámbor atyánkfiának. Köszönetet és dicsíretet mondunk az elvett jókért, mit szeretett atyafiaival élveztetett. Kivánom a fölsíges Úristentül, hogy az íletben agygya meg ezersorosan is, az ílet után pedig a boldogok hazájában víg nílkül örvendhessen minnyájunkkal együtt, szivembül kivánom. E szó mondásom!”
Igen érdekes és ősi szokás Garamvezekény, Garamdamásd és Lekér vidékén az úgynevezett hajnali táncz, mely abból áll, hogy a lakodalmas nép hajnalban, mikor pirkadni kezd, kivonul a lakodalmas házból és a szabadban, már előre elkészített szalmatömeget meggyújtva, körültánczolja.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem