Régi helységnevek.
Régi helységnevek.
Ha a vármegye régi helységneveit szemügyre vesszük, azt találjuk, hogy leszámítva Bars és Léva várak vidékét, az őslakosság mindenütt a szlovén népcsaládhoz tartozott. Az egykori oszlányi járásban csak a Nyitraszeg és Szent-Kereszt helynevek hangzanak magyarosan; a Brogyán, Ugrócz, Krstenyen, Pazsit, Radovicza, Oszlan, Hornya-Vesz (melynek később Felfalu alakban magyar fordítása is lett), Cserenyen, Bisztricza, Kemencz, Kosztolány, Lehota, Kozorin, Zleska, Pityelova, Koprenicza, Jesztrebe, Nevolna stb. mind magukon viselik a szláv eredet bélyegét. Saskő vár uradalmában is csak Sekély, Apáti és Szénásfalu (de ez utóbbinak van idegen neve is: Boznicza) dicsekedhetnek magyar névvel; ellenben Trnavka, Jelna, Klecsen, Tepla, Hladomer, Repistye, Peszeren, Prohod, Ihracz, Veszka, Vihnye stb. nevekről nyilvánvalólag lerí a szláv eredet.
Az egykori zsarnóczai uradalom is csupa szláv helynevektől hemzseg; itt csupán Kis-Fürész, Magaspart és Keresztúr magyarok. Ellenben tiszta szlávok: Zdánya, Rudna, Voznicze, Veliki-Pola, Berzencze, Orovnicza.
Az aranyosmaróti járásban is sok a szláv helységnév, de itt már magyar eredetre látszanak mutatni: Szentbenedek, Vörösvár, Újfalu, Kovácsi, Kisfalud és Nyüved; ezekkel szemben állanak: Knezecz, Ebedecz, Tapolcsány, Sikava, Szelezsény, Valkócz, Vezekény, Szelepcsény, Malonyán, Rohozsnicza stb.
Verebély vidéke már sokkal gazdagabb ősmagyar helységnevekben: Tajna, Sári, Aha, Baracska, Sötétkút, Töhöly, Hull, Cseke, Rendve stb. a honfoglaló magyarság szállásait jelzik. Még magyarabb Léva vidéke s itt legfeljebb 147csak Podluzsány, Dereszlény, Zeliz és Tergenye emlékeztetnek az egykori szláv telepekre.
Körmöczbánya vidékén (melynek hajdani Kremnicz alakja is megelőző szláv lakosságra utal) a Pleifusz, Kuneschau és Sváb helységnevek a hajdani települők emlékét tartják fenn.
A honfoglaláskori szlovén lakosság, melynek legnagyobb része, a helynevek tanúsága szerint is, az északi hegyvidéken vonta meg magát, a századok folyamán mindinkább tért veszített s a nemesi osztály jótékony hatása alatt hihetőleg egészen is felszívódott volna a magyarságba, ha a XV. században a huszita mozgalmak újabb és újabb cseh csapatokkal nem erősítették volna. E mozalmak eredményezték azt, hogy a tótság a magyar elemet háttérbe szorította s nemsokára a török dúlás következtében is megfogyatkozott magyarságot számbelileg jóval túlszárnyalta.
LÉVAI PARASZTHÁZ.
Nagy Arthur felvétele
Mindazáltal újabb időben a magyarság térfoglalása Bars vármegye területén is szembeszökő s kulturális intézményeink segítségével a jövendőre várakozik a feladat, hogy az idegenajkú lakosságban, mely egyébiránt hazafiság tekintetében semmi kívánni valót sem hagy fenn, a magyarosodás eszméjét meggyökereztesse.
