Botka Tivadar.
Botka Tivadar.
Botka Tivadar, született 1802 julius 7-én Nagy-Endréden. Oly fényes tehetséget árult el, hogy tanulmányainak befejezése után, 1824-ben, az akkor 22 éves ifjut Bars vármegye első tiszti alügyészének választották meg. Ritka munkaszeretete és vasszorgalma fokról-fokra vitte előre. 1828-ban a kistapolcsányi járás főszolgabírája, 1834-ben megyei tiszti főügyész, 1839-ben megyei főjegyző, majd Bars vármegye egyik követe a korszakot alkotó 1848-iki országgyűlésen. Mint a szabad eszmék, az emberi jogok és Magyarország önállóságának előharczosa, az akkori idők ellenzékének volt egyik kiváló tagja. Széleskörű tudománya, jogtörténeti, publiczistikai nagy és alapos ismeretei, kiadott munkái, hatalmas szónoki előadásai, nagy tekintélyt szereztek nevének. Különösen kitünt a Magyar- és Horvátország között felmerült jogtörténeti viszonyokban, a midőn a horvátok túlköveteléseit, azok tarthatatlansága alapján, győzelmesen utasította vissza. Lázas tevékenysége azonban ágyba döntötte és oly beteg lett, hogy orvosai tanácsára kénytelen 184volt minden munkától tartózkodni. Midőn pedig lassanként egészségesebb lett, akkor az ország már forradalomban állott. Állapota e forrongó időszakban tétlenségre kárhoztatta, de visszatért kedvencz foglalkozásához, a tudományos irodalomhoz. Az első provizórium alatt, hogy az igazságszolgáltatást a vármegye számára visszaszerezhesse, hogy a romokból valamit megmenthessen, törvényszéki elnöki állást vállalt, de a magyar jog alkalmazásának az igazságszolgáltatásból történt kiszorítása miatt, csakhamar visszatért az irodalomhoz és ezen kivül úgy a társadalmi, mint az egyesületi téren fejtett ki kiváló tevékenységet. Oroszlánrésze volt a barsmegyei gazdasági egyesület megteremtésében és mint ez egylet választmányi tagja, majd elnöke, hervadhatatlan érdemeket szerzett. Teljes tevékenységben találjuk azután az új alkotmányos korszak beálltával. Üdvös munkásságáról Bars vármegye évkönyveiben találjuk a fényes bizonyságot. 1866-ban mint királyi biztost a felső vármegyékbe küldték. 1867-ben az aranyos-maróti kerület országgyűlési képviselője és mint ilyen tagja volt a regnikoláris küldöttségnek, a horvátokkal való kiegyezés létrehozatalában. Az országgyűlés befejezése után ismét visszatért az irodalomhoz és megírta Bars vármegye monografiáját, mely azonban, a tudomány nagy kárára, még kéziratban részben elkallódott. A megmaradt kéziratban található adatokat, fiai: Zoltán és Árpád engedélyével, e munkában használta fel a történeti rész írója. Közszolgálatainak ötvenedik évfordulója alkalmából a vármegye nagy érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta és megfestette a tudós férfiu arczképét is. A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd rendes tagjául választotta meg, a Magyar Történelmi Társulatnak pedig alapító és igazgató-választmányi tagja volt. Meghalt 1885 jan. 6-án.
BOTKA TIVADAR.
Nevezetesebb munkái: De Duellis Hungarorum litis decisoriis. – A XVII. század megyei közéletéről. – A vármegyék első alakulásáról és ókori szervezetéről. – Heraldikai bizonyítékok. – Millennium, vagyis a magyar államiság 1000 évi fordulója 884-től 1884-ig. – Vázlatok a megyei alkotmányos élet multjából. – Kisfaludy Lipthai Imre Bars és Hont vármegyék alispánja. – Családtani adalékok. – Trencséni Csák Máté. (Akadémiai székfoglaló.) – Azon művei, melyek mint önálló füzetek, vagy a szakközlönyökben jelentek meg, a következők: Családtani bonyodalmak és adalékok. – Illésházy Istvánné, Erdődy Anna sírköve. – Adalékok az Erdődy-Bakócz család elsőkori elágazásához. – Mi van jobban, Bakócz, vagy Bakács? – Él-e Árpád fiága? – Országos gyűlölet. – Országos tisztelet. – Porosz toborzás Magyarországban. – A kér-bagonya-kereskényi bizottság jelentése. – A szent Gallus dóm felszentelése Svájczban és a Magyar II-ik, vagyis ifjabb Szent Erzsébet eredeti legendája. – Lesenyei Nagy Ferencz és a tállyai tartományi gyűlés. – Rákóczy Erzsébet történetéhez. – Csák Máté nádor halálának éve és napja. – Családtani adalékok. – Családi fusio. – Bees család. – Bened család. – Bors család. – Cheh lévai tősgyökeres magyar főnemes családról. – A Dobók vérsége. – Kont Miklós nádor téves sarjadéka a budavári emléktáblán. – Rákóczyak ifjabb ága. – Nyitrai emlékek. – Valkó vármegyéről. – Péter kalocsai érsek pecséte. – Esztergomi egyházi megye első régi határairól és territoriumáról. – Millenárium. – stb. stb.
