Szepesi Imre.
Szepesi Imre.
Szepesi Imre, szül. Léván 1811 április 9-én. A budapesti egyetemen a klasszikus nyelvészet rendes tanára volt. A Magyar Tud. Akadémia is megválasztotta tagjának. A tudomány mellett a művészetnek és a költészetnek is hódolt. Jeles zenész volt és alkalmi ódákat írt, melyeket „Virtutibus et piis meritis musa fidelis” czím alatt adott ki. Legnagyobb tevékenységet azonban a tudományos szakban fejtette ki. Írt iskolai használatra való görög és latin nyelvtant, mely utóbbi a hazai tanintézetekben több mint 200,000 példányban fogyott el. 1853-ban latin és hellén szókötéstant és 1872-ben latin mondatkötéstant adott ki. A tudományos irodalomban számos értekezése is számot tevő. Egyik legnevezetesebb műve: Jelen viszonyaink az ó-klasszikai irodalomhoz. Tanulmányai befejeztével a kegyesrendiek közé lépett s előbb Kis-Szebenben, majd Budán lett tanár. 1848-ban került Pestre, a hol 1861-től 4 éven át a kegyesrendieknél mint igazgató működött. 1865-ben lett egyetemi magántanár, 1870-ben pedig rendes tanár. Szülővárosa iránti kegyeletből, a lévai gimnázium megalapításában egész vagyonával résztvett, a miről különben más helyen bővebben van szó. Meghalt 1875-ben.
